Általánossá vált, hogy a foglalkoztatási költségek csökkentése érdekében a cégek munkaviszony helyett vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján foglalkoztatják a dolgozókat. Így nem kell megfizetniük a különféle társadalombiztosítási járulékokat, a munkaadói járulékot, létszámleépítéskor sem terheli a céget kötelezettség. A munkavállalók, mivel csak így jutnak munkához, elfogadják ezt a foglalkoztatási formát, de így már nem vonatkoznak rájuk a Munka törvénykönyve garanciái, nem jutnak megfelelő társadalombiztosítási juttatásokhoz sem. A módosítás célja többek között, hogy ne lehessen mindenkit valódi érdekei ellenére kiszervezni a Munka törvénykönyve, a munkaszerződés hatálya alól.
A tervezet szerint azokra a munkáltatókra is kiterjed majd a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatálya, akik nem a foglalkoztatásra irányuló jogviszony szerint foglalkoztatnak, hanem vállalkozási, megbízási szerződés keretében, illetve a társaságokban személyes közreműködéssel végzett munka szerint. A munkaügyi felügyelő a szabálytalanságok megszüntetése érdekében különféle intézkedéseket tehet, többek között munkaügyi bírságot javasolhat. A tervek szerint ez kiegészülne azzal, hogy megállapíthatná a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkába lépés napjától történő fennállását, s kötelezhetné a foglalkoztatót  a foglalkoztatásra irányuló jogviszony szabályainak betartására. A módosítási javaslatot az érdekegyeztető tárgyaláson a kormányzati oldal azzal indokolta, hogy szükséges a kényszervállalkozások elleni hatékonyabb fellépés.
A munkaügyi felügyelő a tényállás alapján eddig is jogosult volt a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony minősítésére, a tervek szerint ez kiegészülne azzal, hogy a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolatot is minősíthetné. A módosítás megfogalmazná azt a kötelezettséget is, hogy a munkaszerződés írásba foglalásáról a munkaadó köteles gondoskodni. A Munka törvénykönyve kimondaná, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét szolgáló rendelkezések érvényesülése ellen. Pontosan leírná, hogy mit kell figyelembe venni a jogviszony minősítésekor. Ezek szerint: a szerződés típusát az elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire figyelemmel kell megállapítani. Így figyelembe kell venni a felek szerződést megelőző tárgyalásait, a szerződés megkötésekor, a munkavégzés során tett jognyilatkozatait, a ráutaló magatartást, a tényleges munkavégzés jellegét, a felek jogait és kötelezettségeit.  (MTI)