Brüsszeli NATO-tisztségviselők szerint Washington hatféle támogatást kért a szövetségesektől, köztük légterük átengedését, katonai támaszpontjaik, kikötőik és üzemanyagtöltő létesítényeik igénybe vételét. A források ugyanakkor hangsúlyozták: egyik kérés teljesítése sem eredményezné azt, hogy a NATO-tagállamok közvetlenül részt vennének az Irak elleni hadműveletben. Az amerikai kérésekről még nem született döntés, a konzultációk a kezdeti szakaszban tartanak. A NATO-tagállamok nagykövetei várhatóan utasításokat kérnek kormányaiktól, s a kérdést a jövő héten újra megvitatják.
A brit parlament alsóházában szerdán vita bontakozott ki a kormány és az ellenzék között arról, hogy szükséges-e újabb ENSZ-határozat az Irak elleni katonai fellépéshez. Tony Blair miniszterelnök kitérő válaszokat adott, ami - a brit haderő javában folyó mozgósításával együtt - megerősíti azon korábbi közvetett utalásait, hogy London nem feltétlenül várna a világszervezetre az esetleges fegyveres akcióval. A konzervatív ellenzék vezére, Ian Duncan Smith felrótta a kormánynak, hogy az nem beszél egy nyelven e kérdésben, hiszen Blair nemrégiben csak kívánatosnak, nemzetközi fejlesztési minisztere, Claire Short nem sokkal később viszont elengedhetetlennek nevezte az újabb határozatot. Blair szerint gyakorlatilag ugyanarról az álláspontról van szó: a kormány egységesen akarja az újabb ENSZ-felhatalmazást a beavatkozáshoz, de nyitva akarja hagyni a lehetőséget a cselekvésre arra az esetre is, ha "valamely méltánytalan vétó" az új ENSZ-határozat elfogadását megakadályozza. (MTI)