További 37 ezer amerikai katona indul a Perzsa-öbölbe
A Pentagon két újabb repülőgép-hordozót irányít a Perzsa-öböl térségébe, s további 37 ezer katona telepítését rendelte el ugyanoda: velük együtt már 100 ezer amerikai katona kapott az idén indulási parancsot. Franciaország ezzel egyidejűleg úgy foglalt állást, hogy egyelőre semmi sem indokolja a háborút Irak ellen.
A harckocsival, támadóhelikopterekkel, tüzérséggel és más, páncélos erők leküzdésére alkalmas fegyverrel felszerelt 4. gyalogsági hadosztály az egyik legütőképesebb és legkorszerűbb a szárazföldi erők kebelében. A texasi Fort Hood 12 ezer, a coloradói Fort Carson 4 ezer, valamint további tíz létesítmény több mint 20 ezer katonájából áll össze az úgynevezett Vasparipa erőcsoportosítás. Tisztségviselők nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a katonák egy része Törökországba kerül. Donald Rumsfeld védelmi miniszter december 24. óta összesen 125 ezer katona telepítését rendelte el a térségbe, ahol akkor 60 ezer katona állomásozott. A londoni kormány 26 ezer katonát küld a Perzsa-öböl térségébe, jelenleg 4 ezer brit katona tartózodik a régióban. A Pentagon terve szerint a térségbeli haderőt 250 ezer főre fejlesztik fel. Rumsfeld rendelete értelmében hamarosan útnak indul az Abraham Lincoln és a Theodore Roosevelt, fedélzetükön a megfelelő hajózó személyzettel. Az előbbi az ausztráliai Perthben horgonyoz, a másik az Egyesült Államok keleti partvidéke előtt vesz részt hadgyakorlaton. Mindkét anyahajó fedélzetén 75-75 harci repülőgép, valamint robotrepülőgépek találhatók. A Constellation repülőgép-hordozó már a Perzsa-öbölben tartózkodik, míg egy negyedik anyahajó, a Harry Truman a Földközi-tengeren hajózik.
Dominique de Villepin francia külügyminiszter hétfőn Washington értésére adta: Franciaország szükség esetén vétójogával élve fogja megakadályozni, hogy a Biztonsági Tanács az elkövetkező hetekben jóváhagyja a katonai fellépést. A BBC szerint Tony Blair brit miniszterelnök ugyanakkor megerősítette, akkor is fenntartja az Irak elleni katonai akció lehetőségét, ha azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának bármely tagja megvétózná. Ha kudarccal végződik az iraki tömegpusztító fegyverek visszaszorítása, az nagyon rossz üzenet minden más országnak, beleértve Észak-Koreát is - mondta a brit kormányfő az őt Irak ügyében meghallgató parlamenti különbizottságnak. Jelezte, január 27., vagyis a fegyverzetellenőrök beszámolójának napja nem feltétlenül kulcspillanat a folyamatban, legfeljebb az iraki leszerelés egyik állomása. "Szaddám rendszere gyengül az egyre növekvő katonai nyomás alatt" - jelentette ki Blair, aki szerint szerint egyre gyűlik az információ az iraki tömegpusztító fegyverekről, s éppen ezért szükséges a katonai nyomásgyakorlás. (MTI)