Az eredeti szerződés meghagyása esetén egy "majdnem használhatatlan repülőgépet" kapna az ország, ha pedig felbontaná a megállapodást, az 70 milliárd forintba kerülne - mondta Juhász Ferenc, aki szerint az előző kormány által megkötött eredeti, "rossz feltételekkel és pénzügyi konstrukcióval rendelkező" szerződést átdolgozták, s ő ennek részleteiről tájékoztatta a miniszterelnököt. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságát már korábban megismertették a modernebb Gripenek beszerzésének lehetőségéről, a kormány pedig saját hatáskörben dönthet a szerződés módosításáról - közölte a miniszter.
A Honvédelmi Minisztériumban tavaly augusztus végén jelentették be, hogy újratárgyalják az előző kormány által megkötött bérleti szerződés egyes részleteit. Céljuk egyebek között az volt, hogy a szóban forgó 14 repülőgép a levegőben is utántölthető legyen, illetve precíziós fegyverekkel is fel lehessen szerelni, de a kifizetés ütemezésén is változtatni akartak. A módosításokat azzal indokolták, hogy a következő években a jelenlegihez képest egészen más harcászati képességekkel kell rendelkeznie egy NATO-ország légierejének, ezekhez pedig szükség lehet a légi utántöltési lehetőségre és a precíziós fegyverek célba juttatási kapacitására.
A szaktárca többször kinyilvánította azt az elvárását, hogy a többletköltségek 10-15 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatják meg a tavaly megkötött szerződésben szereplő 108 milliárdos bérleti díjat. A tárgyalások után november végén megérkezett svéd ajánlat a minisztérium akkori hivatalos közlése szerint "pénzügyileg és tartalmilag is megfelelt" az elvárásoknak. Korábban lényegesen drágább díjkülönbségről szóltak az ezzel kapcsolatos értesülések, azonban később a honvédelmi miniszter is megerősítette, hogy az ajánlat 15,2 százalékkal növelné meg a repülőgépek eredeti bérleti díját. A svéd ajánlatról megérkezése óta nem derültek ki részletek, sőt, annak tartalmát 2013 végéig Svédország gazdasági és katonai érdekeire hivatkozva titkosították. (MTI)