Hans Blix, az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottságának (UNMOVIC) elnöke jelentésében kiemelte: Irak egyetlen helyszín kivételével mindenová beengedte az ENSZ munkatársait, előfordult azonban az is, hogy zaklatták őket. Blix szerint Bagdadnak nagy mennyiségű antrax állhat rendelkezésére, mivel nem bizonyította ennek megsemmisítését, nem számolt el közel 300 rakétameghajtóval, a fegyverkezési programjáról szóló korábbi beszámoló pedig nem tartalmazott új információt - írja a BBC. Blix úgy vélte, három kérdés maradt megválaszolatlanul: mennyi tiltott fegyverzet maradhatott bevallatlanul és érintetlenül Irakban az 1991-es öbölháború előtti időből és esetleg utána?; mit szerezhettek be vagy gyárthattak, ha egyáltalán történt ilyesmi?; hogyan gátolhatja meg a világ, hogy tömegpusztító fegyvert állítsanak elő vagy szerezzenek be a jövőben? Az ellenőrök vezetője hangsúlyozta azonban: a bizonyítékok hiánya semmit nem bizonyít, ezért tovább kell folytatniuk a munkát, amely "a bizalom építését szolgálja". Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a BT-től ugyancsak néhány további hónapot kért a fegyverzetellenőrök számára. A NAÜ vezetője szerint "így elkerülhető lenne a háború": egyebek között további információkat kívánnak szerezni Irak uránium beszerzésére irányuló 1991 utáni próbálkozásairól, mert Bagdad eddig megtagadta az ellenőröktől, hogy ellenőrizhessék az erre vonatkozó információkat.

A Fehér Ház szerint Hans Blix jelentése azt mutatja, hogy Irak nem tett eleget az ENSZ leszerelési követeléseinek és továbbra is tömegpusztító fegyvereket birtokol. Az iraki fegyverzetellenőrzés folytatódik, de "fogytán az idő" -  mondta Ari Fleischer szóvivő, aki elzárkózott az olyan kérdések megválaszolása elől, amelyek azt firtatták, mennyi idő áll még a fegyverzetellenőrök rendelkezésére, mielőtt George Bush amerikai elnök a háború mellett döntene.  "Nincs bizonyíték és remény sincs arra, hogy Irak eleget akar tenni az ENSZ rá vonatkozó határozatainak" - jelentette ki a jelentések meghallgatása után John Negroponte, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője, aki szerint a jelentések semmilyen bizonyítékot nem tartalmaznak arra nézve, hogy Bagdad a BT határozatainak megfelelően le akarná szerelni tömegpusztító fegyvereit. "Csupán ellenőrzésekkel nem lehet elérni egy olyan ország leszerelését, amely - mint Irak - a tagadásra és a csalásra rendezkedett be" - mondta.
Washingtoni megfigyelők szerint az Egyesült Államok várhatóan néhány hét haladékot ad Iraknak, hogy megnyugtassa a háborúellenes, főleg európai közvéleményt. Az EU-tagországok hétfőn elvi egyetértésre jutottak abban, hogy az ENSZ-nek folytatnia kellene iraki fegyverzetellenőrzéseit, de a hosszabbítás időtartamáról nem foglaltak állást. A februárban a Biztonsági Tanács elnöki tisztségét betöltő Németország február 14-re újabb jelentést kíván a BT elé terjesztetni.
Blix és Baradei jelentése a Washington Post vasárnapi száma szerint több érvet ad majd azok kezébe, akik az ellenőrzés folytatását szorgalmazzák, és ellenzik, hogy már most határozzanak a háború kérdésében. A lap szerint az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács legfontosabb tagjainak makacs ellenállása láttán bele fog egyezni abba, hogy a helyszíni ellenőrzést legalább néhány héttel meghosszabbítsák. Blix és el-Baradei február közepén újabb jelentést tesz majd a BT-nek, addig pedig folytatódnak a konzultációk. Ez az idő a Pentagon haderő-telepítési terveinek is megfelel, mivel legkorábban csak február végére fejlődik fel a szárazföldi invázió valamennyi lényeges összetevője - véli a lap. Az újság szerint Bagdad a figyelmeztetések ellenére még mindig adós maradt lényeges kérdések megválaszolásával a biológiai, vegyi és nukleáris fegyvergyártási programjairól december 7-én átadott, 12 ezer oldalas feltáró nyilatkozatának hiányosságai miatt.
A New York Times vasárnapi száma szerint George Bush amerikai elnök keddi évértékelő beszédében ahelyett, hogy "a vajra vagy az ágyúra összpontosítana", három témát fog felölelni: az Irak és a nemzetközi terrorizmus jelentette veszélyt, 670 milliárd dolláros adócsökkentési tervét és az egészségügyi reformot. A Washington Times vasárnapi száma is úgy tudja, hogy Bush hajlandó több időt adni a fegyverzetellenőröknek Franciaország és Németország megnyugtatására. A lap belső kommentárjában ugyanakkor azt javasolja az elnöknek, hogy a "gonosz tengelye" mintájára keddi beszédében vezesse be a "jelentéktelenség tengelye" fogalmát is. Ezt a tengelyt Franciaország, Németország, az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete alkotná. A "gonosz tengelye" kifejezést az elnök Irakra, Iránra és Észak-Koreára alkalmazta.
Nagy-Britannia hétfőn újólag azzal vádolta Irakot, hogy rejtegeti tiltott fegyvereit, kémkedik az ENSZ fegyverzetellenőrei ellen, és gátolja vizsgálódásukat. Brit hivatalos képviselők titkosszolgálati jelentésekre és bizonyítékokra hivatkozva arról tájékoztatták az újságírókat, hogy Irak megsérti az ENSZ határozatait, de további részleteket és információik igazi forrását nem tárták az újságírók elé. Mindamellett a Reuters hírügynökség jelentése szerint világossá tették: Nagy-Britannia nem fogja eltűrni, hogy Irak megsértse az ENSZ Biztonsági Tanácsa leszerelési határozatait.
Az iraki fegyverzetellenőrzés többhetes meghosszabbítása mellett foglalt állást vasárnap este Dominique de Villepin francia külügyminiszter. A France 3 televíziónak adott nyilatkozatban a miniszter úgy vélte, a fegyverzetellenőrzés eddig a várakozásoknak megfelelően halad. De Villepin kijelentette, az ellenőrzést meg kell hosszabbítani, a hosszabbítás több hetet vagy akár néhány hónapot is jelenthet. A francia külügyminiszter azt is megerősítette, hogy Párizs ellenezne bármilyen egyoldalú katonai akciót az Egyesült Államok részéről. (MTI)