szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elfogadta a sporttörvény módosításának koncepcióját a kormány szerdai ülésén, s ezzel megkezdődik az a folyamat, amelynek végén jövő év januárjától új, módosított sporttörvénye lehet az országnak - jelentette be szerdán Gyurcsány Ferenc sportminiszter.

Az új törvény sportolóbarát és szervezetbarát lesz, és megszünteti a jelenlegi törvény meglehetősen túlzó állami kontrollját, helyenként állami beavatkozását - hangsúlyozta a szakminiszter. Hozzátette: a módosítással a jelenlegi törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályokra is megpróbálnak "szakmailag és alkotmányosan is helyes választ adni". Konkrét módosításokat idézve példaként említette: a törvény arra kötelezi majd a sportszervezeteket, hogy a jelenlegi megbízási, vállalkozási szerződés helyett munkaviszonyra vonatkozó szerződést kössenek a hivatásos sportolókkal. "Ez okozhat majd pénzügyi nehézségeket, de ebben a kérdésben nincs nagy választási lehetőség, hiszen az európai uniós szabályozás ezt jövő év május 1-jétől amúgy is megkövetelné."
A miniszter tájékoztatása szerint a módosítás megoldja majd az átigazolás körüli problémákat is. Elmondta, hogy jelenleg az átigazolási időszakon kívül lényegében nem lehet átigazolni, még akkor sem, ha a sportszervezet anyagilag ellehetetlenül, s ezzel gátolja a sportolót a versenyzésben. Az új szabályozás szerint ez olyan súlyos szerződésszegésnek minősül majd a sportszervezet részéről, hogy a sportoló szabadon átigazolhat - tette hozzá Gyurcsány. "Csökkentjük a törvényben a sportszervezetek működésére vonatkozó, szerintünk indokolatlan túlszabályozást is" - közölte a miniszter, aki az egyik legizgalmasabb elemnek a sportszervezetek csődképessé tételét nevezte. Megjegyezte: a sportszervezetek csődképességének hiánya teremtette meg a kényszervállalkozássá való átalakulást a magyar sportban.
A sportminiszter a módosítás nagyon fontos elemeként beszélt a Nemzeti Sporttanács létrehozásáról, amelyben a köztestületeken túl szerepet kapnak a sportélet más szereplői, az önkormányzatok, a média, a legfontosabb szponzorok, a sportszergyártók- és értékesítők is. Indoklásként elmondta, hogy ma a sportban több mint 100 milliárd forint fordul meg évente, amelyből a központi költségvetés csupán 13 milliárd forintot biztosít. 27 milliárd forintot az önkormányzatok, 60 milliárd forintot pedig a sportszolgáltatások megvásárlói, a sportolók, a sportszergyártók és -értékesítők adnak. "Ennek a színes világnak nincs leképeződése az intézményi struktúrában" - mutatott rá Gyurcsány Ferenc. A koncepció szerint a Nemzeti Sporttanács elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, azt az elvet érvényesítve, hogy "vigyük messzebb a sport intézményi világát a politikától". A szaktárca vezetője fontos elemként beszélt az állami finanszírozás átláthatóvá és kiszámíthatóvá tételéről is, mert, mint mondta, "ma a költségvetésben szereplő 13 milliárd forint szétosztása még a miniszter számára is átláthatatlanul bonyolult".
Gyurcsány Ferenc közölte: a koncepció elfogadásával elkezdődik a "becikkelyezés"; ezt követően a tervezetet augusztusban az érintett sportszakmai szervezetekkel újra megvitatják. A tervezet szeptember végén kerül a kormány elé, s az Országgyűlésnek október elején-közepén nyújtják majd be. A sportminiszter elmondta azt is: a koncepcióval együtt elfogadta a kormány az olimpiai központokról szóló kormányrendelet módosítását. Ennek legfontosabb részeként kiemelte, hogy a Budapesti Olimpiai Központ, azaz a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei, a Tatai Edzőtábor, a Balatonfüredi Edzőtábor, Vitorlástelep és a balatonfűzfői uszoda, a Nemzeti Sportuszoda, a szegedi Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ, valamint a Dunavarsányi Edzőtábor hivatalosan is nemzeti olimpiai sportközponttá válik. (MTI)
Gyermekei szeme láttára alázta meg élettársát egy többszörös visszaeső férfi

Gyermekei szeme láttára alázta meg élettársát egy többszörös visszaeső férfi

Baj van egy itthon is kapható kutyaeledellel

Baj van egy itthon is kapható kutyaeledellel

76 milliárd forintot ad az EU a koronavírus-járvány visszaszorítására

76 milliárd forintot ad az EU a koronavírus-járvány visszaszorítására