A Huygens leszállóegység január 15-én lép be a Szaturnusz Titán nevű holdjának légkörébe, és megkezdi két és fél órára tervezett ereszkedését, miközben méréseket végez és fényképez.
Adatait a Cassinira küldi, amely továbbítja azokat a kaliforniai Pasadenában lévő irányító központba. A nyár óta a Szaturnusz körül keringő Cassini amerikai űrszondához kapcsolt Huygens európai fejlesztésű leszállóegységen elvégezték a tizenhatodik, egyben az utolsó "repülés közbeni tesztet". A szerkezet leválva a Cassiniről elindul úti célja, a gyűrűs bolygó legnagyobb holdja, a Titán felé - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) internetes hírportálján.
A Huygens ejtőernyős fékezéssel megpróbálja épségben elérni a Titán felszínét, és ettől kezdve minden egyes perc, amíg életjeleket ad magáról, külön ajándék lesz a földi irányítóknak. Fél óra elteltével azonban mindenképpen el kell búcsúznia a Földtől, mert közben átjátszóállomása, a Cassini olyannyira eltávolodik a Titántól, hogy már nem tudja venni a Huygens jeleit.
Ha mindez sikerül, a Naprendszer egyik legtitokzatosabb világába pillanthatunk be. A Titán szemben a Naprendszer többi holdjával, sűrű légkörrel veszi körül magát, amely még a Földénél is másfélszer sűrűbb. Ezért földi teleszkópokkal nem is lehet látni a felszínét. Tudósok szerint a Titánt körülvevő "szmog" a Föld őslégkörére hasonlít.
Felszínén az uralkodó elemek közé tartozik a metán, amely a Földön gáznemű anyag, a Titánon viszont cseppfolyós állapotban fordul elő, mivel az égitesten igen hideg van, az átlaghőmérséklet mínusz 178 Celsius-fok. Így az is elképzelhető, hogy a Huygens egy metánóceán kellős közepén landol.
