Bakijev nem tartózkodott a fővárosban a zavargások idején. Kezdetben mintegy 2000 fős tömeg követelte a kormány székháza előtt, hogy vegyék vissza a július 10-re tervezett elnökválasztás jelöltlistájára Bariktabaszovot, akit a választási bizottság azzal az indoklással törölt a névsorból, hogy kazah állampolgársággal is rendelkezik. A tüntetők közül mintegy százötvenen hatoltak be az épületbe. A tömeg szabályosan félresöpörte az ellenállást nem tanúsító közel 60 rendőrt és 20 nemzeti gárdistát, akik az épületben teljesítettek szolgálatot. A kormánytisztviselők elmenekültek az épületből. Később mintegy tízezer fősre duzzadt a tüntető tömeg a kormány székháza előtt, s hozzávetőleg ezerre nőtt a kormányépületbe behatolók száma.
A rendőrség lezárta a teret az épület körül, majd mintegy ezer katona és rendőr megkezdte az épület visszafoglalását. Hozzávetőleg egy órával a tüntetők behatolása után a rendőröknek és a katonáknak sikerült kiüríteniük a kormány székházát, majd könnygázt is bevetve kiszorították a tüntetőket a városközpontból, és sikerült kisebb csoportokra oszlatniuk a tömeget. Itt-ott verekedések alakultak ki az intézkedő rendőrök és a tüntetők között, a tömegből köveket hajigáltak a karhatalmi erőkre. Két rendőr megsérült.
Iszmail Iszakov ügyvivő védelmi és Murat Szutalinov ügyvivő belügyminiszter hangsúlyozta, hogy lőfegyvert nem alkalmaztak a karhatalmi erők. Szemtanúk szerint a rendőrök használtak ugyan lőfegyvert, de nem a tüntetőkre, hanem a levegőbe lőttek.
Mintegy 500 tüntető később újra összeverődött a város főútján, nem messze a kormányépülettől, kifütyülve és gúnyolva az ott elvonuló rendőröket.
A védelmi miniszter közölte, hogy katonai alegységeket rendelnek ki a középületek és a biskeki kereskedelmi központok védelmére. A kirgiz parlament rendkívüli tanácskozásra ült össze a pénteki események megvitatására. A központi választási bizottság elnöke, Tujgunali Andraimov kijelentette, hogy a lezajlott tüntetés és székházfoglalás nem változtat a testület azon álláspontján, hogy Bariktabaszov nem indulhat az elnökválasztáson. Mint mondta, dokumentumok vannak a birtokában, amelyek bizonyítják, hogy Bariktabaszov kazah állampolgársággal is rendelkezik, márpedig a kirgiz választójogi törvény értelmében csak kirgiz állampolgárok pályázhatnak az államfő posztjára. Hírügynökségi értesülések szerint Bariktabaszovnak kazah útlevele is van, ennek alapján történt kizárása.
Azután került sor az elnökválasztás kihirdetésére az ötmillió lakosú közép-ázsiai államban, hogy március 24-én választási csalások ellen tüntető tömegek megdöntötték Aszkar Akajev előző államfő uralmát. Összesen hét jelölt jelentkezését regisztrálták, köztük az ügyvezető elnökét, Bakijevét, aki jelenleg a miniszterelnöki tisztséget is betölti. Bakijev megállapodást kötött a szintén jelölt Feliksz Kulov volt biztonsági főnökkel arra az esetre, hogy ha őt államfővé választják, Kulov lesz a kormányfő. A szocialista párti Kulov korábban Akajev elnök emberének számított, belügyminiszteri, belbiztonsági miniszteri és alelnöki tisztséget is betöltött mellette. A 2000-es elnökválasztáson azonban Akajev riválisaként lépett fel, s kevéssel később hatalommal való visszaélés és sikkasztás vádjával tíz évi börtönre ítélték. Az Akajev hatalmát megdöntő márciusi zavargások napjaiban szabadult ki börtönéből.
