A rutinos, negyedik olimpiáján szereplő és háromszoros bajnok Kammerer - a magyar csapat zászlóvivője - újonc társával egyértelműen azzal a céllal érkezett a kínai fővárosba, hogy a hosszabb távon a dobogó legfelső fokára állhasson, s miután ez nem sikerült, már csak az 500 m maradt számukra, hogy legalább éremmel távozzanak a játékokról.

Kammerer Storcz Botonddal éppen ebben a számban szerezte egyik olimpiai aranyát Sydneyben, de azóta gyakorlatilag minden világversenyt a németek szuperduója, Ronald Rauhe és Tim Wieskötter nyert meg. Kivétel volt ez alól a júniusi, szegedi Világkupa-viadal, amikor a magyarok borsot törtek a nagy rivális orra alá, s ez most is bizakodásra adhatott okot.

Egy rossz rajt után csak másodikra jött el a mezőny, a magyarok gyengén kezdtek és csak a mezőny második felében foglaltak helyet, majd 250-hez az ötödik helyen érkeztek. Az élen a spanyolok haladtak fantasztikus sebességgel, a kérdés csak az volt, kitart-e az előnyük a célig. Miközben Kammererék mindent megpróbáltak, hogy felevezzenek a dobogóra, a németek is begyújtották a rakétákat és egyre jobban jöttek fel a spanyolokra, végül azonban nagy meglepetésre nem sikerült befogniuk őket, így ezúttal meg kellett elégedniük a második hellyel. Harmadikként a fehéroroszok értek be, Kucseráék pedig csalódást okozva ismét lemaradtak az éremről.