Húszéves vizsgálattal derítették ki, hogy a széles körű elképzeléssel ellentétben nincs összefüggés a fogszabályzás és a későbbi lelki egyensúly kialakulása között. Mintegy ezer iskolás gyermeket kezdtek el vizsgálni 1981-ben, majd egészen 2001-ig, a harmincas évekig figyelték őket. A fogszabályzós gyermekekből nem lettek boldogabb, elégedettebb, vagy nagyobb önbizalommal rendelkező felnőttek, illetve azok, akik nem kaptak fogszabályzót, pedig valószínűleg szükségük lett volna rá, nem lettek boldogtalanabbak, elégedetlenebbek, vagy kishitűbbek.

A kutatócsoport egyik korábbi felmérése során azt is kimutatta, hogy a fogszabályozás elmulasztása nem kedvezőtlen hatású a jövendő fogsorra nézve.
 
A brit fogorvosok ma már jóval körültekintőbben döntik el, hogy kell-e fogszabályzót alkalmazni, vagy sem, sőt egy tízpontos skálát is bevezettek, amely a fogszabályzó szükségességének mértékét mutatja. Ma már egyáltalán nem automatikusan írnak fel fogszabályzót a gyerekeknek - hangsúlyozzák a brit szakemberek.