A kutatók kifejlesztettek egy új módszert, amely segítségével átalakíthatók a vércsoportok. Az eljárás lehetővé teszi, hogy az A, B és AB vércsoportú vérből antigén mentes 0-s vércsoportú változatot hozzanak létre, amely már biztonságosan adható bármelyik páciensnek.

Vörösvérsejtek. Átszabhatók. © sxc.hu

Az A és B vércsoporthoz tartozó emberek vörösvérsejtjei két különböző, összetett fehérje- és cukorláncokat tartalmazó molekulákat tartalmaznak, ezek az úgynevezett glükoproteinek vagy más néven antigének (agglutinogének). Az AB vércsoportúak esetében mindkét molekula megtalálható a vérben, míg a nullás vércsoport esetében egyik sem. Mindemellett a vérben megtalálható az éppen nem jelenlévő antigén ellenanyaga is. Így az A vércsoportú páciens vérében az A antigén mellett B antigén ellenanyag is található. Ezért van az, hogy az A és B vércsoportú emberek csak csoportazonos vért kaphatnak és adhatnak, míg AB vércsoportú egyének bárkitől kaphatnak vért, hiszen nincs jelen ellenanyag, ezzel szemben a 0-s vércsoportú emberek bárkinek adhatnak, de csak csoportazonos vért kaphatnak.

Szigorú transzfúziós szabály, hogy csak csoportazonos vér adható, azaz ha egy beteg idegen vércsoporthoz tartozó vért kap, perceken belül akár halálos kimenetelű immunreakció is kialakulhat. Az új módszer során a glükoproteineket baktériumenzimekkel leválasztják a vörös vérsejtek felszínéről, így nem áll fenn veszély. Ám ahhoz, hogy a módszert betegeken, kórházi körülmények között is alkalmazzák, szükségesek a megelőző kísérletek.

A kutatók kétezerötszáz gomba és baktérium áttanulmányozása után bukkantak rá a potenciálisan alkalmazható enzimeket tartalmazó Elizabethkingia meningosepticum és Bacterioides fragilis baktériumokra. A vizsgálatok megállapították, hogy mindkét organizmus enzimjei alkalmasak arra, hogy eltávolítsák az A és B antigéneket a vörösvérsejtekről.

A Koppenhágai Egyetem által vezetett munka eredményeit a Nature Biotechnology publikálta. Ugyanebben a számban két vérszakértő, Geoff Daniels, a Bristol Institute for Transfusion Sciences szakembere, és Stephen Withers, a kanadai University of British Columbia orvosa üdvözölték a kutatást.

Szerintük a vércsoport enzimekkel való megváltoztatása rég óta napirenden van, ám a módszert a gyakorlatban alacsony hatékonysága és más használatban lévő enzimekkel való összeférhetetlensége miatt nem használnák. A szakértők úgy vélik: az új felfedezés megoldhatja a problémát. „A módszer segítségével nagyüzemben előállíthatók univerzális vörösvérsejtek, ezáltal csökkenthetők a vérellátási gondok.”

Az új eljárás tehetetlen más, immunválaszt kiváltó antigénekkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az Rh-rendszer szempontjából már nem alkalmazható, azaz feltétel, hogy az RhD antigén ne legyen jelen a vérben. Így csak az (Rh-) vér használható fel arra, hogy 0-s vércsoportúvá módosítsák. Az RhD antigént 1937-ben rhesus majmok vérében mutatták ki először, innen ered az Rh jelölés. Ha az ember vérében jelen van ez az antigén, akkor azt (Rh+)-nak nevezzük.