A tisztaság és a tisztátalanság fogalma a hétköznapi élet egyik központi kategóriája, ami mélyről jövő impulzusokat ébreszt az emberben – mondta Juhász Katalin, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a tanácskozás egyik szervezője.

A konferencia témájáról szólva a néprajzkutató hangsúlyozta: e két fogalom – történeti koroktól függetlenül – az ember egész életét áthatja, a tisztaság-tisztátalanság fogalompár, éppen ezért érdekes a tudomány, a hétköznapi ember számára. A szakember utalt rá, hogy a fizikai, valamint a rituális, erkölcsi tisztaság kérdése már a Bibliában megjelenik.

Juhász Katalin elmondta, hogy korábban például Svédországban és Franciaországban rendeztek konferenciát a tisztaságról és a tisztálkodásról. A svéd tanácskozásnak az volt a témája, hogy régen az emberek nem tisztálkodtak olyan rendszerességgel, mint napjainkban, ám az őket körülvevő környezet jóval tisztább volt, ma viszont az emberek szinte kényesen érzékenyek a tisztálkodásra és a higiéniára, viszont a környezet „tisztátalanná”, szennyezetté vált.

A Meg is mosakodjál című konferencián néprajzkutatók, szociológusok és történészek tartanak előadást többek között olyan témákról, mint a köztisztasági viszonyok a 19. század második felében, higiénia és tisztálkodás a századelőn Budapesten, a török hódoltság és a 17. század magyarországi fürdőkultúrája.

Emellett szó lesz olyan, kevésbé kutatott és ismert kérdésekről, mint a szerelmi és a szexuális élet higiéniája a népi kultúrában, a szappan története a parasztság életében, vagy a női szőrtelenítés motivációi és eszközkészlete.

A konferenciát a XIII. kerületi József Attila Művelődési Központban tartják, a hasonló címet viselő kiállítás az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben látható. A tanácskozást az MTA Néprajzi Kutatóintézete, a Magyar Néprajzi Társaság, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az ELTE Néprajzi Intézete szervezi.