A páciensek ma már fogyasztóként jelennek meg, ugyanakkor igényeik megfelelő kielégítésének hátterét az orvosok nem érzik biztosítottnak – derül ki a GfK LHS Healthcare betegellátást az orvosok szemszögéből felmérő aktuális kutatásának eredményeiből. A gyógyító szakemberek véleménye szerint a kórházi ellátás túlzottan költségvezérelt lett és pozitívumként értékelték a biztosítotti jogviszony tisztázását.

A felmérés arra kereste a választ, hogy az orvosok hogyan élik meg, és miként értékelik a betegellátást illető eddigi változások hatását. A 230, különböző szakterületeken dolgozó orvossal folytatott személyes interjúk rávilágítottak arra, hogy az orvosok jelentős fenyegetettséget éreznek munkájukat illetően, és a legtöbben bizonytalanok helyzetüket tekintve. Munkaidejük nagy részét az adminisztráció tölti ki, ami alapvetően befolyásolja a betegellátást és az orvos-beteg kapcsolatot.

A felmérés eredményeiből kiderül, hogy az orvosok aggodalmat éreznek személyes sorsuk miatt, kevéssé látják tisztán a munkájukat alapvetően befolyásoló rendelkezések és változások célját. A betegellátás szempontjából pedig szinte minden megkérdezett nehézségekről számolt be.

A gyógyító munka alapja az, hogy az orvos végigviszi betegét a terápiás folyamaton, ami nagyon sokszor csapatmunka eredménye, nem pedig egyéni feladat. A személyes beszélgetésekből kiderült, hogy jelen helyzetben az orvosok azt észlelik, a terápiás folyamatot a szabályozók megszakítják, és ez hátráltatja a tudásuk, képzettségük és tapasztalatuk szerinti lehető legjobb terápia megvalósítását.

A kórházi ellátás gyakorlatát vizsgálva jelentős eltérések vannak abban, hogy a szabályozóknak és a költségkorlátoknak miként felel meg egy-egy intézmény, mit helyez előtérbe, mennyit enged, illetve tud megvalósítani a teljes terápiás folyamatból, ami jelentős területi és intézményi különbségeket eredményezhet. Az orvosok jelentős része érzi úgy, hogy a kórházi szolgáltatások túlzottan költségvezéreltté váltak, ami miatt sok kórházban csupán a minimumra szorítkozó ellátási gyakorlat van kialakulóban.

Az orvosok úgy látják, a betegek sok esetben már fogyasztóként viselkednek – így például az ügyeletet a magánrendeléssel szemben olcsó ellátási lehetőségként veszik igénybe, holott a fizetett díj és az igénybe vett szolgáltatás egymással nem áll arányban. A betegek igényekkel – akár irreális igényekkel – jelennek meg, ugyanakkor az orvosi oldalon az ezeket az igényeket kielégítő szolgáltatás menedzsmentjének kevéssé vannak meg a feltételei.

„A változások egyértelmű pozitívumaként értékelték a megkérdezésben résztvevő orvosok a biztosítotti jogviszony tisztázását” – mondta el Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. „Hasonlóképpen helyesnek ítélték meg az ügyelet utáni pihenőidő kötelező elrendelését is. A beszélgetésekből kiderült azonban, az előírás betartását nehezíti a tény, hogy nem minden intézményben sikerül mindig zökkenőmentesen megoldani az ügyeleti beosztásokat” – tette hozzá a szakember.