A perifériás érbetegség – közismert nevén „az érszűkület” – során az érszűkület leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel, felismerését nagyban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket. A betegség az általános érelmeszesedés egyik jele, itthon összesen 400 ezer embert érint. A hosszú tünetmentes időszak miatt előfordulása ötvenéves kor felett jelentősen nő.

A perifériás érbetegség önmagában is veszélyes – a láb vérellátásának romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet –, az érszűkületes beteg számára mégsem az alsóvégtag sorsa jelenti a legnagyobb problémát. A nemzetközi statisztikák szerint normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktusra vagy a szélütésre, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada öt éven belül meghal.

Az összes halálozás több mint feléért a szív- és érrendszeri problémák felelősek. Ezért indította el a Magyar Hypertonia Társaság, az EReink Védelmében (ÉRV) nevű programot. Mivel a perifériás érbetegség egy egyszerű és olcsó műszeres vizsgálattal megállapítható, az egyik fő cél a tünetmentes betegek felderítése, kezelésükkel pedig a szív- és érrendszeri halálozás visszaszorítása.

Az ötéves program első lépéseként egy országos szűrőprogram indult tavaly májusban, melynek során összesen ötven hipertónia centrumban várják szűrővizsgálattal a jelentkezőket. A diagnózis alapja az úgynevezett boka/kar index mérés, ami egy egyszerű, fájdalommentes műszeres vizsgálat. (Vérnyomásmérő és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével megmérik a vérnyomást mindkét felkaron, valamint lábakon a boka magasságában. E kapott értékeket elosztják egymással (boka/kar) és ez adja az index pontos értékét. Amennyiben az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható.)

Az első évben olyan 50-75 éves férfiakat és nőket vizsgáltak, akik bármely okból megjelentek  a centrumokban. Esetükben a konkrét mérések mellett a kezelőorvos felmérte az általános szív- és érrendszeri kockázatot. A szűrésen résztvevőket a kapott eredmények alapján négy csoportba sorolják, és az eredmények – valamint a kockázati tényezők értékelése – alapján minden beteget egyéni megelőző intézkedésekkel látnak el. Mindezeken felül „kötelező” kontrollvizsgálatokat is előírnak.

A vizsgálatba eddig több mint 13 ezer beteg került be, mintegy 15 százalékuknál diagnosztizálható volt az érszűkület valamilyen formája. Az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek mint a hölgyek. Ami viszont váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a nők betegednek meg, s majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos beteg érintett.

Érdemes szót ejteni a kockázati tényezők között tapasztalt összefüggésekről is. A tünetmentes érszűkület kialakulása során a dohányzás, a cukorbetegség, a magas testömegindex és vérnyomás valamint a már lezajlott szívinfarktus a kiemelendő rizikófaktor. A dohányzás közel megháromszorozza, egy szívinfarktus pedig megduplázza, de a magasvérnyomás és cukorbetegség is másfélszeresére növeli a betegség kialakulásának esélyét.