Egy sor új tudományos eszközt alkalmaztak a sejtek azonosítására és számlálására. A kutatócsoport bemutatta, hogy ezek a B sejtek képesek gátolni a kontakt-túlérzékenységet, a bőrreakciók azon típusát, amit például a mérges szömörce vagy a csalán okoz.

A felfedezésnek nagy jelentősége lehet azon tudósok és orvosok számára, akik védőoltásokat fejlesztenek ki és immunszerű betegségeket kutatnak, például a rákot. Miután sikerült azonosítani a gyulladásos válaszokat szabályozó sejteket, sikerülhet számos betegség kezelését kifejleszteni, főként az olyan autoimmun betegségek, mint az arthritisz, az I-es típusú cukorbetegség vagy a sclerosis multiplex.

Mindenki szkeptikus volt, hogy léteznek-e egyáltalán szabályozó B sejtek - fogalmazott Thomas F. Tedder professzor, az Immunológiai Intézet igazgatója, és a kutatásról írt cikk vezető szerzője, amely az Immunity májusi kiadásában jelent meg.

Koichi Yanaba és Jean-David Bouaziz azonosította a kis fehérvérsejtek ezen egyedülálló csoportját, amelyeket B10 sejteknek neveztek el a Tedder laboratóriumban. A kutatók azt találták, hogy a B10 sejtek az IL-10 (interleukin-10) potenciális citokint termelik, amely képes gátolni az immunválaszokat. A B10 sejtek emellett befolyásolhatják a T sejtek működését is, az immunrendszer azon sejtjeit, amelyek általában beindítják az immunválaszt citokinek termelése révén. (A T sejtek támadják meg a tumorokat és a vírussal fertőzött sejteket is.)

Tedder szerint a B10 sejtek működésének serkentésével gátolni lehet a gyulladást és az immunválaszt olyan betegségekben, mint a kontaktallergia. „A felfedezés segítségével már most kifejlesztettünk olyan kezeléseket, amelyek gyengítik ezen sejteket egerekben. Célunk, hogy ezen felfedezésekből emberi hasznot kovácsolhassunk”- közölte a kutató. Hozzátette: nemcsak a szabályozó T sejtek, hanem a szabályozó B sejtek is megakadályozhatják a hatékony immunválasz létrejöttét HIV fertőzés és egyéb betegségek, kiváltképp a rák esetében.

Ennek a potenciális szabályozó sejttípusnak az azonosítása fontos dolgokat árulhat el arról, hogyan szabályozza önmagát az immunrendszer, a vakcinák és a fertőző ágensek kapcsán - közölte Barton F. Haynes, a nemzetközi HIV/AIDS Vakcina Immunológia Központ (CHAVI) vezetője, amely egyetemek és akadémiai orvosi központok konzorcium, és a Duke Humán Vakcina Intézet igazgatója.

A Duke kutatói kifejlesztettek egy módszert a B10 sejtek jelölésére, aminek segítségével láthatták, hogy csak ezek a sejtek termelnek IL-10-et. Korábban a tudósok nem tudták megtisztítani a B sejt populációt és tisztázni, hogy az IL-10-et a populáció egyes sejtjei termelik. Ebben a kutatásban felfedezték, hogy a B10 sejtek a normál egér lép összes B sejtjének csupán 1-2 százalékát alkották. Korábban a B sejtek ezen alcsoportját még senki sem azonosította normál egerekben, noha a B sejtek szabályozó működését már számos genetikailag módosított, krónikus gyulladásos egérnél leírták.

A tudósok egy speciális (CD19-hiányos) egeret vizsgáltak, amelynek génjeit módosították, hogy bennük fokozott kontakt hiperszenzitív reakció jöjjön létre. Mint kiderült, ezekből az egerekből hiányoztak a B10 sejtek, és ez okozta a túlzott gyulladásos reakciót. Ha CD19-hiányos egerekbe pár B10 sejtet juttattak, az nagy hatással volt a gyulladás csökkentésére.