A kisgyermekes magyar családoknál hallható: „egyél sárgarépát, hogy tudjál fütyülni” biztatás valóságtartalmának tudományos hátterét eddig még nem sikerült igazolni. Ám a külhonban több helyen ismert tradicionális tanács, miszerint „egyél sok sárgarépát, hogy jól láss a sötétben”, szakmai berkekben is megállja a helyét. A sárgarépa ugyanis béta-karotint tartalmaz, amelyet szervezetünk képes A-vitaminná alakítani. Az A-vitamin a látás épségének fenntartásához elengedhetetlen. Hiányának korai jele az alacsony intenzitású fényhez való romló alkalmazkodás (farkasvakság, hemeralopia).

Megelőzhető a látásromlás. Szemre megy © sxc.hu

A megfelelő A-vitamin ellátottság érdekében törekedjünk a változatos, vegyes táplálkozásra. Étrendünkben kapjanak helyet a karotinoid-tartalmú növényi eredetű táplálékok is - például kajszibarack, sárgadinnye, sütőtök, paradicsom, spenót, brokkoli, kukorica.  Mindemellett – túlzásoktól mentesen – szerepeltessük étrendünkben a nagyobb A-vitamintartalmú állati eredetű élelmiszereket is: belsőségeket (10-14 naponként egyszer), tojássárgáját (másod- harmadnaponta), tejet és tejtermékeket (naponta), tengeri halakat (hetente legalább egyszer). Ha a fenti szempontokra figyelünk, nagyobb az esély arra, hogy kevésbé romlik a szürkületben, sötétben látás és a színérzékelés, és ezzel együtt csökkenhet a látás elvesztésének kockázata öregkorban.

Sokan talán nem is gondolnák, de már egy születendő gyermek szemfejlődésére is hatással lehet a várandós édesanya táplálkozása. Kiemelten fontos az anya étrendjének zsírsavösszetétele. Az egyik többszörösen telítetlen zsírsav (dokozahexaénsav, DHA), ugyanis a terhesség utolsó hónapjaiban felhalmozódik az embrió agyában, és szerepet játszik az agy és a retina (ideghártya) fejlődésében. Az anyatejnek is magas a DHA tartalma, ezért a koraszülöttek esetében – ahol kimarad a méhen belüli fejlődésnek ez a szakasza – a DHA pótlásában sokat segíthet a szoptatás, vagy a DHA tartalmú tápszerek. Az állapotos és a szoptató anyák számára ezért is különösen fontos a DHA-ban gazdag tengeri halak (pl. makréla, hering, lazac) fogyasztása.

Szabadgyökök és gyökfogók

A fejlettebb országokban a látáskárosodások két fő oka a szürkehályog és a korfüggő makula degeneráció (az éleslátás helyének, azaz a szem sárgafoltjának elfajulása). Mindkét állapot kialakulásánál összefüggést találtak a növekvő korral, az elhízással és a cukorbetegséggel. A fő rizikót valószínűleg az oxidatív károsodás jelenti. Testünk sejtjei – így a szem sejtjei is – normális működésük során termelnek úgynevezett szabad gyököket. Idővel azonban – ha a normális közömbösítő folyamatok nem kielégítőek – ezek a részecskék károsíthatják a szöveteket és a szerveket, amely előidézhetik a korosodással együtt járó látáskárosodást.

Több kutatás alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a károsító szabadgyököket hatástalanító úgynevezett antioxidáns tápanyagok – különösen az  A-, C-, E-vitamin, valamint a karotinoid pigmentek, a lutein és a zeaxantin – segíthetnek megelőzni vagy késleltetni az öregkori vakság megjelenésének ezen formáit.

Az említett két színanyag – a lutein és a zeaxantin – a szem retinájában is nagy koncentrációban megtalálható. Feltételezések szerint ezeknek a színanyagoknak a nagyobb vérszintje megvédheti a retinát a fény károsító hullámhosszú sugárzásától. A lutein és a zeaxantin bizonyos élelmiszer nyersanyagokban nagyobb mennyiségben megtalálhatóak, például a kukoricában, a spenótban, tojássárgájában. Látható tehát, hogy mint a legtöbb krónikus állapot, így a szürkehályog és a makula degeneráció megelőzése is összefüggésben van az egészséges táplálkozással.

Makulátlan látás

A szürkehályog kialakulását a szemlencse elszürkülése jellemzi. A szemlencse – amely normális állapotban átlátszó – a szem színes része, a szivárványhártya (írisz) mögött található. Alapvetően vízből és fehérjékből áll, és a retina sárgafoltjára fókuszálja a fénysugarakat.  Legtöbb embernél a szürkehályog lassan alakul ki, és fokozatosan károsítja a látást. Ám viszonylag egyszerű sebészeti beavatkozással gyógyítható. Arra, hogy megfelelően tudjunk olvasni, írni, sötétben vezetni, valamint, hogy felismerjük a színeket, a legélesebb látás helye, a már fentebb említett sárgafolt tesz képessé bennünket. Ennek a területnek az elfajulása (makula degeneráció) a látás fokozatos, fájdalommentes elvesztéséhez vezet, amely viszont – a szürkehályoggal ellentétben – többnyire nem gyógyítható. Kialakulása kapcsán a táplálkozás jelentőségéről már beszéltünk. Léteznek azonban egyéb, károsító tényezők is, melyeket fontos megismerni, hogy tenni tudjunk a megelőzésért: tartós napsugárzás, dohányzás, bizonyos keringési problémák, mint például a magas vérnyomás.