A német kutató a méhnyakrákot okozó vírusok felfedezéséért kapja a magas elismerést, a két francia virológus a HIV-vírus (az AIDS vírusa) 1983-as felfedezéséért - közölte hétfőn Stockholmban a Karolinska Intézet. 
 
Harald zur Hausen felfedezésének köszönhetően sikerült védőoltást kifejleszteni a szóban forgó daganatos betegséget okozó humán papillomavírus ellen. Ennek jelentősége azért is különösen nagy, mert a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében. A francia kutatók felfedezése nélkülözhetetlen volt az AIDS biológiájának megértéséhez  és a kór kezeléséhez - írta közleményében a Nobel-díj odaítéléséről döntő svéd bizottság. 

A díjalapító Alfred Nobel svéd gyáros, mérnök, vegyész, újító, a dinamit feltalálója kevés útmutatást hagyott hátra arra nézve, hogy milyen szempontok alapján kell kiválasztani az orvosi Nobel-díj nyerteseit. Az eddigi díjazottak jellemzően egy-egy nagy felfedezésért kapták az elismerést, jobbára tehát nem egész életműveket ismernek el ezzel a kitüntetéssel. 
 
A legmagasabb orvostudományi elismerés 10 millió svéd koronával (1 millió euró) jár együtt. Ebből a német rákkutató kap ötmilliót, a két francia virológus pedig osztozik a másik ötmillión. Az ünnepélyes díjátadás a hagyományoknak megfelelően december 10-én, a díjalapító Alfred Nobel halálának napján lesz Stockholmban. 
 
Tavaly Mario Capecchi és Oliver Smithies amerikai, valamint Martin Evans brit genetikust jutalmazták az orvosi Nobel-díjjal. A három tudós magzati őssejtek felhasználásával olyan genetikai módosításokat ért el kísérleti egerekben, hogy emberi betegségeik alakuljanak ki. 
 
Az így módosított génállományú kísérleti egereket olyan betegségek terápiás lehetőségeinek kutatásához használják fel, mint a magas vérnyomás, a rák, a cukorbetegség vagy a különféle szívbetegségek. 
 
Kedden hirdetik ki a fizikai, szerdán pedig a kémiai Nobel-díj nyerteseit. Csütörtökön az irodalmi következik, majd pénteken a Nobel-békedíj. A közgazdasági díj odaítélése zárja az idei "Nobel-idényt" jövő hétfőn. E legutóbbit is Nobel-díjként emlegetik, de ezt nem Alfred Nobel alapította 1895-ben, hanem a svéd központi bank 1968-ban.