szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A téli időszámításra áttérve az első, hosszabb hétfői napon kevesebb a szívinfarktus, mint egyébként a hét kezdetén volna. Igaz, tavasszal a nyári időre váltva három napon át is többen kapnak infarktust, mint a megelőző hetekben - a meghökkentő adatokat a világ első orvosi szakfolyóirata, a New England Journal of Medicine közölte egy magyar kutató által vezetett svédországi tudományos vizsgálat alapján.

A kora reggel megjelenő nyári napfény fölhasználásával a mesterséges világítás költségei csökkenthetők. Egy évszázada ezért a világ nagyrészén az órát nyári- és téli időszámításra átállítják. A gondolat a villámhárító és a bifokális szemüveglencse föltalálójától, Franklin Benjamintól származik, aki Párizsban vendégeskedve számította ki, mennyit tudna a francia főváros 100 ezer lakója az időszámítás módosításával megtakarítani. 
   
Jelenleg évente másfél milliárd ember állítja át az időmérőt, hogy a nappali világításból egy órányit nyerjen. Tavasszal egy órával előreforgatjuk a nagymutatót, ősszel pedig egy órával később kelhetünk. Mindenki, egyéni érzékenységtől függően tapasztalhatja, hogy ilyenkor belső, biológiai óránk megzavarodik, alvási ritmusunk változik és ez néha napokig eltart.
   
A magyar származású Janszky Imre és kollégája, Rickard Jung svéd kutató - a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai - megvizsgálták, hogy az évente ismétlődő időváltoztatás miképpen befolyásolja a szívinfarktus előfordulását. Svédországban 1987 óta igen pontos nyilvántartást vezetnek az ilyen eseményekről és a szakemberek összehasonlíthatták az óraátállítás előtti és utáni hetek infarktus gyakoriságát.
   
A nyári időszámításra történő áttérés vasárnapját követően, három munkanapon át jelentősen megnőtt az infarktus esetek száma a korábbi hetekhez képest. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert az is sok vizsgálatból ismert, hogy a szívinfarktus leggyakrabban egyébként is hétfő reggel érkezik, de az óraátállítás utáni hétfő-kedd-szerda a szokásos hétkezdethez képest is drámainak bizonyult.
   
Ezekben a napokban viszont örülhetünk annak, hogy az őszi átállítás hétfőjén statisztikailag is értékelhetően kevesebb infarktusos beteget kellett rohammentővel bevinni a svédországi kórházakba. Az is kiderült, hogy ezt a napszaki változást tavasszal a nők jobban megérezték, míg az őszi váltás a férfiak körében bizonyult kifejezettebbnek. Az időátállítás főleg a 65 évesnél fiatalabbakat érintette kedvezőtlenül.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Hét dolog, amely szívrohamot okozhat

A szívbaj világszerte az első számú egészségügyi probléma, ennek ellenére keveset tudunk a kockázatokról és keveset teszünk a betegség megelőzéséért. Összegyűjtöttünk hét tényezőt, amelyekre érdemes odafigyelnünk.

MTI Plázs

Szívrohamot és elbutulást okoz az elhízás

A hasi elhízás kifejezetten hajlamosít a szívroham és a cukorbetegség megjelenésére, de egy új vizsgálat szerint évtizedek alatt a gondolkodó képesség romlásában is szerepet játszik. A tanulmány eredményeit az ideggyógyászat vezető folyóirata, a Neurology közölte.

MTI Plázs

Szívroham-megelőzés az egész családnak

A szívbetegek egész családjára alapozott, a szívroham ismétlődésének megakadályozását célzó program egy év alatt jól mérhető eredménnyel javította nemcsak a betegek, hanem hozzátartozóik esélyeit is. A nyolc európai országban végzett vizsgálatot az orvostudomány egyik leghagyományosabb folyóirata, az angol Lancet közölte.

MTI Plázs

A magas vérnyomás és a szívroham ellenszere

Az alfa-linolénsavat tartalmazó olajok, növények, mint például a dió, csökkentik a vérnyomást és a szívinfarktus kockázatát. Csaknem egyidőben közölték a tudományos folyóiratok egy japán és egy amerikai vizsgálat egybevágó eredményeit.