Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint nagyon magas a szálló por koncentrációja két helyen is -a Széna téren és Pesthidegkúton - a fővárosban, ha ez két napig így marad, elrendelhetik a szmogriadó enyhébb fokozatát. Ha ugyanennyi ideig a még magasabb, riasztási határérték felett van a koncentráció, be kell jelenteni a szmogriadót.

A téli időszakban korlátozott a levegő átkeveredésének mértéke, és az alsóbb légrétegekben megrekednek a járművek által, illetve a fűtés következtében kibocsátott szennyező anyagok.  A szálló por koncentrációja csütörtökön majdnem minden mérési ponton meghaladta az egészségügyi határértéket a fővárosban. Más káros anyagok koncentrációja lényegesen alacsonyabb.

A sztrájk kezdetekor a légszennyezettségi mutatók az egészségügyi határérték 50-60 százalékán álltak, a szerda déli mérések szerint azonban a belső kerületekben már meghaladja a 100 százalékot a szálló por koncentrációja (PM10).

A PM10 a levegőben szálló igen apró folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske. Tartalmazhat kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet, többsége rákkeltő hatású. A PM10 kialakulásáért legnagyobb mértékben a gépjárműforgalom felel. Az OMSZ szerint az autók által kibocsátott nitrogén-oxid koncentrációja már most is közelít az egészségügyi határértékhez.

© MTI - Honéczy Barnabás

A levegő minőségét az Európai Unió által akkreditált mérőállomások figyelik, ezekből a jelentősebb településeken szinte mindenhol található, illetve háttérméréseket is folytat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A szálló por koncentrációja az EU szabványai szerint napi 50 mikrogramm lehet köbméterenként, ezt a szintet évente legfeljebb 35 alkalommal lépheti túl. A légszennyezettségi térképeken olvasható százalékos arányok esetében ez a határérték jelenti a 100 százalékot. Ha tehát 2-300 százalékos koncentrációt látunk itt, az azt jelenti, hogy 100-150 mikorgramm szálló por található egy köbméter levegőben.

Kik veszélyeztetettek?

A levegőben szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Fokozza az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőtágulat, illetve bizonyos típusú szívelégtelenségek. A szmogot előidéző ózon köhögést okozhat, emellett irritálhatja a torkot és kellemetlen érzést válthat ki a mellkasunkban. Az anyag hatására romlik a tüdőfunkció és nem tudunk olyan mélyen és aktívan lélegezni, mint egyébként; ilyenkor észrevehetjük, hogy kisebb és gyorsabb lélegzeteket veszünk, mint egyébként.

A por belégzése az egészséges embernek is sokat árthat, míg a légzőszervi betegek állapotát igencsak súlyosbíthatja, különösen asztma, hörghurut esetében, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. Veszélyeztetettek a légúti és keringési betegségben szenvedők, a csecsemők, gyermekek és időskorúak, az aktív és passzív dohányosok, akiknek célszerű elkerülniük a nagy forgalmú útszakaszokat.

Ha tehetjük, most ne tartózkodjunk hosszú ideig a szabadban. Különösen figyeljünk oda a gyerekekre, csak annyi időt töltsenek ilyenkor a szabadban, amennyit feltétlenül szükséges. A gyengébb immunrendszer mellett a gyerekek jellemzően gyakrabban vesznek levegőt, mint a felnőttek, ezért nagyobb dózisban lélegzik be a káros anyagokat. Ráadásul a kiskorúak fogékonyabbak az asztmára, amelynek mértékét súlyosbíthatja a szmog.

Mi is a szmogriadó?

A főváros új szmogriadó-rendelete egyebek közt rögzíti, hogy a jövőben a szmogriadó életbe lépését megelőző napon este hat óráig nyilvánosságra kell hozni a riadó elrendelését. Az új szabályozás szerint a főpolgármester szükség esetén járműkorlátozásokat rendelhet el. A rendelet pontosítja a kivételek körét, és rögzíti, hogy szmogriadó esetén a taxik közlekedhetnek. A szabályszegő autósok azonban 100 ezer forintig terjedő pénzbírságot kaphatnak.