Hogyan éljük túl a legforróbb órákat? – fotógaléria
Púposodik az aszfalt, olvadnak a sínek, az embert pedig a hőguta kerülgeti. Piros riasztás van országszerte, pénteken és szombaton az eddigieknél is melegebb lesz, az áhított felfrissülés pedig várat magára. A vasárnap érkező hidegfront sem enyhít sokat a hőségen, kánikula várható a jövő héten is. De hogyan éljük túl a legforróbb napokat?
Nemrég még attól tartottunk, hogy az idén nem lesz igazi nyár, most pedig igen tartósnak bizonyuló hőhullám kínozza egész Európát. A közel egy hete tartó hőség egyre jobban kimeríti az emberi szervezetet, fáradékonyak, kimerültek és ingerlékenyek vagyunk. A magas UV-sugárzás miatt pedig fokozott a leégés veszélye – akár tíz-tizenöt perc alatt rákvörösek lehetünk a tűző napon –, és egyre gyakoribbak a rosszullétek is. Budapesten az elmúlt napokban a napi átlagnál húsz százalékkal több riasztás érkezett az Országos Mentőszolgálathoz. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője szerint míg egy átlagos napon 350-400 riasztás fut be hozzájuk, ilyen forróságban könnyen eléri az ötszázat is a hívások száma. Mint mondta, főleg az idős, szívbeteg emberek viselik nehezen a nagy meleget, főleg hozzájuk hívják ki a mentőket.
Harmadfokú riasztás, azaz hőségriadó van érvényben, ami annyit jelent, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 25, 27 fokot is. A közel 40 fokos napi maximumok mellé 20 fok feletti éjszakai minimumok társulnak, így éjszaka sem frissül fel a levegő. A fülledtség pedig végzetes következményekkel is járhat. Az országos tisztiorvosi szolgálat adatai szerint a második riasztási fokozat idején általában 15, a harmadiknál 30 százalékkal nő a halálozások száma. Az ok éppúgy lehet baleset, mint a hőség okozta túlzott fizikai igénybevétel. A legveszélyeztetettebbek a magas vérnyomástól, keringési zavaroktól szenvedők, valamint a 65 év felettiek. De bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatása is lehet a szédülés, amit az esetleges folyadékhiány még inkább felerősít, fokozva ezzel a balesetveszélyt.
Noha jólesne már az enyhülés, érezhető javulás a következő napokban sem várható, sőt, nehéz napok várhatnak a frontérzékenyekre. Az előrejelzések szerint szombaton gyenge melegfronti hatás társul a forrósághoz. Így erősödhetnek a gyulladásos panaszok, nehézlégzés léphet fel, nő a reakcióidő, éppen ezért érdemes fokozottabban odafigyelni a közlekedésnél. Vasárnap egy gyenge hidegfront érkezik, de várhatóan nem sokat enyhít majd a forróságon. Főleg a szívbetegeket terheli ez a fronthatás, az ő szervezetüket már a tartós meleg is megviselte, ehhez társulnak még a hidegfronttal járó panaszok. Zivatarok környezetében az asztmás panaszok és a szélérzékeny fejfájósok tünetei erősödhetnek, valamint a csapadék közeledését a reumás fájdalmakkal küzdők is előre megérezhetik.
Statisztikai adatok alapján az emberek 78 százaléka érzékeny az időjárási folyamatokra, míg 30 százalékuknál kifejezetten életminőség-rontó tünetek jelentkeznek: fáj a fejük, émelyeg a gyomruk, bágyadtak és alulteljesítenek. A nők, mivel alkatilag érzékenyebbek és hormonháztartásuk bonyolultsága is jobban befolyásolja a vegetatív idegrendszerüket, gyakran már olyan gyenge időjárás-változásokat is megéreznek, amelyek a férfiaknál még semmilyen panaszt nem okoznak. Abban, hogy ki és milyen időjárási frontra érzékeny, a biotípusának és életkorának is nagy szerepe van.
Mi magyarok főleg a melegfrontra vagyunk érzékenyek. Szervezetünk fáradtsággal, ingerlékenységgel, koncentrációzavarral, fejfájással, álmatlansággal reagál erre a frontra, de ennél is komolyabb gondot okozhat az, hogy rosszabbodhat a krónikus betegségben szenvedők állapota, növekedhet a vérzékenység. A melegfront általában a megérkezése előtt okoz tüneteket, ellentétben a hidegfronttal. A hidegfrontra érzékenyek – több köztük a nő, mint a férfi – gyakran panaszkodnak álmosságra, szédülésre, fejfájásra. A fokozódó görcshajlam az oka, hogy ilyen időszakban megnövekedhet a szülések száma, de az epe- vese- és gyomorbetegek is számíthatnak görcsös rohamokra.
A tikkasztó hőségben a legfontosabb, hogy a legmelegebb órákban tartózkodjunk hűvös helyen – a lakásokat éjjel szellőztessük át, nappalra csukjuk be az ablakokat, és sötétítsünk be –, ha tehetjük, minden nap töltsünk lnéhány órát légkondicionált helyiségben. Figyeljünk azonban arra, hogy a klimatizált viszonyok mellett is fogyasszunk a szokásosnál több folyadékot; mivel a klímaberendezések többségében nincs párásító, ezért hideg, de száraz levegővel tölti meg a teret, megfelelő folyadékpótlás nélkül így fennállhat a kiszáradás veszélye. Fontos, hogy ne csak akkor igyunk, amikor szomjasak vagyunk, hiszen már két százalékos folyadékvesztésnél csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképességünk. A kiszáradás első jelei a fejfájás és a koncentrálóképesség csökkenése, ha ezt észleljük, azonnal igyunk valamit. Ne fogyasszunk azonban alkoholt és cukros, szénsavas italokat, az előbbiek ugyanis vizet vonnak el, az utóbbiak pedig – puffadást okozva – a légzést nehezíthetik.
A rekkenő hőség mindannyiunkat megviselhet, de előidézhet komoly veszélyeket is. A tartós meleg a légutakat is próbára teheti. Különösen a nagyvárosokban fordul elő gyakrabban, hogy az ózon koncentrációja meghaladja az az egészségügyi határértéket. Ez a légszennyező anyag leginkább köhögést, könnyezést, légzési nehézségeket idézhet elő. Éppen ezért nem ajánlott, hogy a légzőszervi problémákkal küzdők, illetve a kisgyermekek a déli és a kora délutáni órákban forgalmas útszakaszok közelében tartózkodjanak. Ugyanakkor a pollenkoncentráció is nő, ilyentájt főleg a pázsitfűfélék okozhatnak panaszokat az allergiásoknak.
Előfordulhat az is, hogy a bőr száraz, forró és kipirult lesz, a pulzus szaporává válik, a testhőmérséklet megugrik, tudatzavar, eszméletvesztés, izomgörcsök léphetnek fel – mindezek a hőguta tünetei. A szervezetben zajló biokémiai folyamatok csak meghatározott, optimális körülmények között mennek végbe zavartalanul, s e körülmények közé tartozik – többek között – a testhőmérséklet is. A hosszan tartó forróság hatására a szervezet sok folyadékot és sót veszít az izzadás miatt. Ez fáradékonysághoz, vérnyomáseséshez és ájuláshoz vezethet. Ha a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már az izzadás sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni, akkor az veszélyesen magas lesz, s máris jön a hőguta. Az állapot azonnali kezelést igényel. Némi odafigyeléssel meg is előzhető: figyeljünk a bőséges folyadékbevitelre, illetve a sópótlásra. Lehetőleg kerüljük a tartós, nehéz fizikai munkát és tartózkodjunk árnyékban.
Egy új tünetcsoport is felbukkant a szakorvosok praxisában: a klímaberendezések okozta panaszok. Ma már száz emberből tizenöt-húsz annak a nagy hőmérsékletkülönbségnek köszönheti reumás panaszait, amely a kánikulából a hűvös helyiségbe lépve éri a szervezetét. A nem megfelelően használt légkondicionálók nemcsak légúti panaszt – orrfolyás, köhögés, nátha – okozhatnak, elősegíthetik a mozgásszervi elváltozásokat – izomfájdalom, izomkötöttség – is. Ha a hideghatás huzamosabb ideig visszatérően fennáll, krónikus megbetegedéssel is végződhet. Vannak ugyan egyéni különbségek, de alapvetően senkinek nem használ, ha naponta többször is nagy hőmérsékletkülönbséget kell elviselnie.
A klímaberendezéseket legfeljebb 5-6 fokkal állítsuk alacsonyabbra a kinti hőmérsékletnél, így elkerülhető a megfázás, és a hideg levegő miatt jelentkező izom- és ízületi fájdalom. Fontos, hogy a berendezést megfelelően karbantartsuk és tisztítsuk, és az is lényeges, hogy a hideg levegőt ne közvetlenül a testre irányítsuk. Ha már kialakultak klímareumás tünetek, jó hatásúak lehetnek rájuk a különböző balneo- és fizioterápiás kezelések, a légúti megbetegedésekre pedig a szaunák rendszeres látogatását ajánlják.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A hőség miatt sebességkorlátozást rendeltek el több vasútvonalon
Több vasúti vonalon sebességkorlátozást rendeltek el csütörtök délelőtt a nagy hőség miatt.
Csak teli tankkal, jó autóval keljünk útra a hőségben
Az embert és járművet egyaránt megterhelő, rendkívül magas nappali hőmérsékletre való tekintettel az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) azt javasolja, hogy az autósok csak kifogástalan műszaki állapotú járművekkel és ha lehet, teli tankkal induljanak útra.
Hőségriadó: ájulás, rosszullét, ötszáz riasztás
Több mint 500 riasztást kaptak a fővárosban a mai, legmelegebbnek prognosztizált napon a mentők – közölte a hvg.hu-val Györfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Leginkább ájulásos rosszullétekhez és szívbetegekhez hívják ki őket, halálesetről azonban nem számolt be.
Hőségriadót rendeltek el, vasárnap jöhet enyhülés
Elrendelte a hőségriadót szerdán az országos tiszti főorvos. A harmadik fokozat esetében 30 százalékkal nő a halálozások száma. Nem tanácsos ilyenkor alkoholt, cukros és szénsavas italokat fogyasztani, ajánlott viszont a hűsebb órákban szellőztetni.
Hőségriadó - Sok dolguk van a balatoni vízi rendőröknek
A vízi rendőrök felkészültek az idei első, nagy tömegeket vonzó balatoni hétvégére. A néhány napja tartó fürdési szezonban már nyolc embert kellett kimenteni - közölte Nagy Jenő, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőhelyettese pénteken az MTI-vel.
A kegyetlen hőség miatt az ÁNTSZ is akcióba lépett
A hőség miatt folyamatosan ellenőrzi a vízminőséget az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), ez mind a vezetékes hálózatra, mind pedig a strandokra és a kijelölt fürdőhelyekre vonatkozik - közölte Paller Judit országos tiszti főorvos.
Hőség: az egész országban harmadfokú riasztás van
A tartós hőség miatt szerdán a dunántúli régióban narancsszínű, az ország többi részén pedig piros figyelmeztetés van érvényben; csütörtökre pedig már az egész országra kiadta a legmagasabb fokozatú figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) - közölte Csonka Tamás, az OMSZ veszélyjelző munkatársa.
