Már az ősi civilizációkban is megtalálhatjuk a mai melltartók ősét, az első modern darab azonban csak 1910-ben született meg, amikor is a 19 éves Mary Phelps Jacob a kényelmetlennek érzett bálnacsontos fűző helyett valamilyen kényelmesebb viseletet fabrikált selyem zsebkendőből és szalagokból. A családi és baráti kérések után nem sokat váratott magára az első fizető megrendelés sem – az elmúlt száz évben úri hívságból aztán mindennapos ruhadarabbá lett a melltartó, melyet azonban nem kerülnek el a trendek.

A jó melltartó  nem éppen olcsó mulatság, de ha belegondolunk, hogy minden egyes darabnak magát a gravitációt kell legyőznie, nem is lehetünk elég hálásak, hogy egyáltalán lehet kapni ilyen csodát. Nem is hinnénk, de több, mint két tucat stratégia pont található egy melltartón, még a látszólag csupán dekorációs célt szolgáló elasztikus csipkéknek is fontos szerepe van: segít, hogy az eltérő méretű mellekre – hiszen a legtöbb nőnek nem egyforma méretű a két keble – is szépen felfeküdjön a ruhadarab.

A „legtesthezállóbb“ megoldással a Fruit of the Loom cég rukkolt elő nemrégiben: a vásárlók megadhatják külön-külön (!) jobb és bal mellük kosárméretét plusz a közvetlenül a mellek alatt mért bőséget – e három adat kombinálásával készül el számukra a legkényelmesebb melltartó. De hogyan is lesz bármi kényelmes, ha méretünk nem pont B-s vagy C-s, hanem a kettő között van? Erre is van megoldás, az ilyen problémákkal küzdő hölgyek választhatnak két kosár közötti méretet is! Az már csak puszta bónusz, hogy az elkészült ruhadarab két oldala akár különböző mintájú is lehet – biztosítva, hogy garantáltan egyedi darabot vihet haza a vásárló.

Ismerve a férfiúi hiúság határtalanságát talán nem meglepő, hogy az új évezred megszülte a férfiak számára kifejlesztett melltartót is. A látszólag szükségtelen darab vékonyabbnak mutatja túlsúlyos, izmosabbnak sovány viselőjét és felfogja a nem kívánt izzadtságot is.

A legnagyobb népszerűsége az új ruhadarabnak a Távol-Keleten van, a japán férfiak feketében, fehérben és rózsaszínben is megvásárolhatják a már nem csak nőinek számító fehérneműt. Megszületésekor a férfi melltartó híre bejárta a világsajtót ellentmondásos véleményeket kiváltva, sejthetjük, hogy a magyar reakciók nem üdvözölték a találmányt.

Senki sem hordja szívesen más fehérneműjét, a tengerentúlon mégis egyre népszerűbbek azok a használt ruhaboltok, ahol retró melltartókra bukkanhatnak a vásárlók. Úgy tűnik, aki megkaparint egy selyem darabot nagymamáink korából vagy egyet a Jean-Paul Gaultier által tervezett és a Madonna által népszerűvé tett kúpos melltartókból, talán könnyebben túlteszi magát a használt fehérnemű gondolatán, azoknak azonban, akiket jobban izgat a higiénia szerencsére gyártanak ma már múltidéző reprodukcókat is.