szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

Megfigyelhető, hogy ha más embereket látunk vakarózni, mi is hamar késztetést érzünk rá – állítja Gil Yospovitch a Wake Forest egészségügyi központ bőrgyógyásza.

A Yospovitch által vezetett kutatócsoport az vizsgálta, hogyan „terjed” a viszketés, és milyen folyamatok játszódnak le közben az agyban. Kutatótársával, Alexandru Papoiuval ellenőrzött környezetben vizsgálták, hogy más vakarózása hogyan indítja el az emberekben ugyanezt az ingert.

A tudósok 14 egészséges alanyt vezettek alá hisztamin- és sószint ellenőrzésnek, és őket hasonlították össze 11 atópiás bőrgyulladásban (AD) szenvedő beteggel. Olyan kisfilmet nézettek meg velük, amelyeken a szereplő vakarózott, és olyat is, amelyen nem. Közben figyelték a reakcióikat. Azt tapasztalták, hogy a bőrgyulladásos betegek többet vakaróztak akkor, amikor a filmen is ezt látták.

„Ez is mutatja, milyen erős az agy hatalma – mondja Papoiu –, elmond valamit a létünk velejéről az, hogy mennyire nem tudunk ellenállni a viszketésnek, ami a központi idegrendszerből indul ki.

A kutatás eredménye a The British Journal of Dermatology című lap online kiadásában jelent meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Miért szünteti meg a vakarózás a viszketést?

Ha megvakarjuk a viszkető bőrfelületet, ezzel mintegy kikapcsoljuk 30-40 másodpercre a kellemetlen érzésről az agyunkat értesítő idegpályákat - állítják amerikai kutatók. A Minnesotai Egyetem kutatóinak meggyőződése szerint felfedezésük révén sikerül hatékonyabb készítményeket kifejleszteni a bőrviszketéssel járó betegségek kezelésére.

hvg.hu Plázs

Mi okozza a bőrviszketést?

A tudomány mai álláspontja szerint legalább kétféle típusú viszketés létezik: az egyik, amelyet az immunrendszer által termelt vegyi anyagok, a hisztaminok okoznak, a másik pedig, amely ettől független. Egy új kutatás szerint a szervezet, azaz minden bizonnyal az agy, eltérően reagál erre a két típusra.