szerző:
HVG

Az ajánlatos mértéknél naponta 21 százalékkal több tápanyagot fogyasztanak el átlagosan a magyarok – derül ki a Magyar statisztikai évkönyv, 2010 című friss kiadványból. A legtöbb táplálékot a hazai lakosság 1989-ben vette magához, akkor az egészségügyi értelemben kívánatosnál 34 százalékkal többet.

A hazai háztartások negyed százalékának bevonásával megtartott legutóbbi (2009-es) KSH-vizsgálat szerint tavalyelőtt naponta 13 199 kilojoule (átszámítva 3158 kilokalória) energiatartalmú gabona- és húsfélét, tejterméket, s más élelmiszert pusztított el fejenként a hazai népesség, holott egészségügyi megfontolásból már 10 886 kilojoule-nál (2604 kilokalória) indokolt lett volna leállni.

©

Konkrétabban mindez annyit jelent, hogy burgonyából 61 kiló helyett évente 50, cukorból 30 helyett 24, lisztből és rizsből 88 helyett 70 kilót kellett volna csak leengedni a torkokon, s a zsiradékfogyasztást is indokolt lett volna 37 kilóról évi 30-ra mérsékelni.

Az elfogyasztott élelmiszerek egy főre jutó mennyisége a rendszerváltás óta 1996-ban, vagyis a „legsoványabb esztendőben” volt itthon a legközelebb az optimumhoz: az akkori 12 164 kilojoule-os (2910 kilokalóriás) tápanyagfogyasztás 12 százalékkal még mindig meghaladta az orvosok által javasolt szintet. A Bokros-csomag bevezetését követő évben regisztrált érték negatív rekordnak számít egyébként az utolsó fél évszázadban is: az 1996-osnál egy-két százalékkal még az 1960-as évek elején is magasabb volt az élelmiszer-fogyasztás.

A legtöbb táplálékot a hazai lakosság ugyanakkor a rendszerváltás indulásakor, 1989-ben vette magához, akkor az egészségügyi értelemben kívánatosnál 34 százalékkal, míg a 2009-esnél 11 százalékkal volt magasabb a tápanyag-felhasználás.

©

Az utóbbi fél évszázad adatai szerint a legtöbb húst például 1987-ben ették a magyarok (81 kiló/év), míg a legkevesebbet a szűkös 1960-as esztendőben (49). A tej- és tejtermékfogyasztást tekintve 1965 jelentette a mélypontot (97 liter), s megint csak 1987 produkálta az eddigi maximumot (199). A tojásfogyasztást nézve a leggyengébb évnek 1962 bizonyult (159 darab/év), míg a legerősebbnek 1990 számított (389).

A cukorfelhasználás alapján a két szélső értéket 1960-ban, illetve 1998-ban jegyezték fel 27, illetve 41 kilóval. A cukorfogyasztás az ezredforduló óta egyébként megint számottevően csökkent, s 2009-ben – negyvennégy év után először – valamivel 30 kiló alatt volt az egy főre jutó mennyiség. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet egyik tavalyelőtti kutatása szerint itthon a felnőtt lakosság közel kétharmada – 61,8 százaléka – túlsúlyos vagy elhízott. A fiatal (18–34 éves) férfiak és nők körében e mutató 41, illetve 30 százalék volt. Időskorra a férfiaknál 76, a nőknél 83 százalékra emelkedik ez az arány.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Moziba készül, de addig sem akar belefutni a spoilerekbe? Mutatunk néhány trükköt

Moziba készül, de addig sem akar belefutni a spoilerekbe? Mutatunk néhány trükköt

Zseniális ötlet a vészfékezős bevásárlókocsi

Zseniális ötlet a vészfékezős bevásárlókocsi

Visszakövetelik a műanyag szívószálakat a brit McDonald's-okban

Visszakövetelik a műanyag szívószálakat a brit McDonald's-okban

Nincs felhajtás, de döntő fontosságú lehet Putyin és Kim első csúcstalálkozója

Nincs felhajtás, de döntő fontosságú lehet Putyin és Kim első csúcstalálkozója

Két irodalmi Nobel-díjat is adnak az idén

Két irodalmi Nobel-díjat is adnak az idén

Határon túli magyarok – jogukban áll hallgatni

Határon túli magyarok – jogukban áll hallgatni