A hazai háztartások negyed százalékának bevonásával megtartott legutóbbi (2009-es) KSH-vizsgálat szerint tavalyelőtt naponta 13 199 kilojoule (átszámítva 3158 kilokalória) energiatartalmú gabona- és húsfélét, tejterméket, s más élelmiszert pusztított el fejenként a hazai népesség, holott egészségügyi megfontolásból már 10 886 kilojoule-nál (2604 kilokalória) indokolt lett volna leállni.
Konkrétabban mindez annyit jelent, hogy burgonyából 61 kiló helyett évente 50, cukorból 30 helyett 24, lisztből és rizsből 88 helyett 70 kilót kellett volna csak leengedni a torkokon, s a zsiradékfogyasztást is indokolt lett volna 37 kilóról évi 30-ra mérsékelni.
Az elfogyasztott élelmiszerek egy főre jutó mennyisége a rendszerváltás óta 1996-ban, vagyis a „legsoványabb esztendőben” volt itthon a legközelebb az optimumhoz: az akkori 12 164 kilojoule-os (2910 kilokalóriás) tápanyagfogyasztás 12 százalékkal még mindig meghaladta az orvosok által javasolt szintet. A Bokros-csomag bevezetését követő évben regisztrált érték negatív rekordnak számít egyébként az utolsó fél évszázadban is: az 1996-osnál egy-két százalékkal még az 1960-as évek elején is magasabb volt az élelmiszer-fogyasztás.
A legtöbb táplálékot a hazai lakosság ugyanakkor a rendszerváltás indulásakor, 1989-ben vette magához, akkor az egészségügyi értelemben kívánatosnál 34 százalékkal, míg a 2009-esnél 11 százalékkal volt magasabb a tápanyag-felhasználás.
Az utóbbi fél évszázad adatai szerint a legtöbb húst például 1987-ben ették a magyarok (81 kiló/év), míg a legkevesebbet a szűkös 1960-as esztendőben (49). A tej- és tejtermékfogyasztást tekintve 1965 jelentette a mélypontot (97 liter), s megint csak 1987 produkálta az eddigi maximumot (199). A tojásfogyasztást nézve a leggyengébb évnek 1962 bizonyult (159 darab/év), míg a legerősebbnek 1990 számított (389).
A cukorfelhasználás alapján a két szélső értéket 1960-ban, illetve 1998-ban jegyezték fel 27, illetve 41 kilóval. A cukorfogyasztás az ezredforduló óta egyébként megint számottevően csökkent, s 2009-ben – negyvennégy év után először – valamivel 30 kiló alatt volt az egy főre jutó mennyiség. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet egyik tavalyelőtti kutatása szerint itthon a felnőtt lakosság közel kétharmada – 61,8 százaléka – túlsúlyos vagy elhízott. A fiatal (18–34 éves) férfiak és nők körében e mutató 41, illetve 30 százalék volt. Időskorra a férfiaknál 76, a nőknél 83 százalékra emelkedik ez az arány.