A hímivarsejtek hosszú utat járnak be, mire elérik a petesejtet, és a millióból csupán néhány ér célba. A petesejt a felszínén lévő kémiai anyagok segítségével (kemoattraktáns) mintegy vezérli a spermiumokat. A jelenséget először tengeri sünökben írták le, ahol az attraktáns a kalciumegyensúlyon keresztül szabályozza a hímivarsejtek úszó mozgását (kemotaxis). Azonban míg a tengerisünök a tengerbe ürítik ivarsejtjeiket, addig embereknél a keskeny petevezetékben zajlik le a találkozás, amelyet igen nehéz kísérletes körülmények között szimulálni.

Stiller Ákos

Egy másik elmélet szerint a spermiumok mozgását a progeszteron nevű női nemi hormon befolyásolja, mely egy ioncsatornán (CatSper) keresztül fejti ki hatását. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy a CatSper-csatorna működési képtelensége meddőséghez vezet. A 2011-ben megjelent tanulmány szerint a progeszteron direkt módon befolyásolja a CatSper működését, amely lehetővé teszi a kalciumionok spermiumba való áramlását.

A bourgeonal nevű szaganyagra a férfiak szaglóhámja igen érzékeny, és úgy gondolták, hogy ez a szaginger hajtja a spermiumokat is a petesejt felé. Azonban az EMBO februári számában megjelent cikk szerint a bourgeonal csupán a CatSper-csatornát nyitja ki, és nem jönnek létre olyan összetett jelátviteli mechanizmusok, mint a szaglóhámban. Azonban az illatanyag csupán 1000-szer akkora koncentrációban képes elérni azt a hatást, mint a progeszteron.

A megállapítás számos új kérdést vet fel, ugyanis a spermiumok más szaganyagokra, például a mentolra is képesek reagálni.