Míg a január 2. és március 31. közötti ezer ellenőrzés során átlagosan 53 szabálytalanságra hívták fel a figyelmet a közegészségügyi felügyelők, addig áprilisban már csak 14 kifogás jutott ugyanennyi vizsgálatra. A jogsértések miatt várhatóan 3,7 millió forint bírságot szabnak ki a hatóságok.

A népegészségügyi szakigazgatási szervek kistérségi intézeteinek felügyelői az elmúlt hónapban több mint 6700 egységet kerestek fel az országban - írta az ÁNTSZ, hozzátéve, ebből 1150 ellenőrzést a türelmi időszak lejártát követő első napon, április elsején tartották. Kiemelt figyelmet fordítottak a szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek és a közforgalmú intézmények vizsgálatára, de a legtöbb alkalommal munkahelyeken vizsgálták a nemdohányzók védelméről szóló törvény szabályainak betartását.

A legtöbb szabálytalanságot a közterületeken tapasztalták, ezer ellenőrzésre átlagosan 125 kifogás jutott. Emellett az átlagosnál több volt a probléma a szállodákban, valamint a szórakozóhelyeken és vendéglátó-ipari egységekben is. Ugyanakkor a büntetés-végrehajtási intézményekben, az egészségügyi szolgáltatóknál és a pszichiátriai intézetekben gyakorlatilag nem találtak szabálytalanságot a felügyelők - hangsúlyozták.

MTI / Máthé Zoltán

Kiemelték, hogy az áprilisi tapasztalatok szerint a közösségi közlekedési eszközökön alig találkozni szabálysértéssel, a megállókban, pályaudvarokon viszont még mindig sok problémát okoz a tiltott helyen történő dohányzás. Gyakori szabálytalanság továbbá, hogy hiányoznak a tilalmat jelző táblák, és az, hogy egyes közforgalmú intézményekben, munkahelyeken, szórakozóhelyeken, vendéglátó-ipari egységekben nem jelöltek ki dohányzóhelyet.

Az ÁNTSZ tapasztalatai azt mutatják, hogy "a közforgalmú intézmények tulajdonosai, üzemeltetői és az állampolgárok is megértették a nemdohányzók védelméről szóló szabályozás fontosságát és alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak".

Az ÁNTSZ közleményében arra is kitért: a fejlett országokban, így Magyarországon is, a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek pedig "90 százaléka a dohányzás számlájára írandó".

Ennek ellenére a magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, a napi átlagos cigarettafogyasztás az uniós átlagnál is magasabb. Mint kiemelték, a passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, ennek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos területe.

Ezt a célt szolgálja a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása, amelynek értelmében január 1-jétől tilos a dohányzás a közforgalmú intézményekben, így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében.

A dohányzási tilalom betartását január elseje óta ellenőrzi az ÁNTSZ, de bírságot a 3 hónapos türelmi idő alatt nem szabhattak ki. Április elseje óta viszont a szabályszegést magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírsággal büntethetik a népegészségügyi szakigazgatási szervek.