A Nemzeti Drog Fókuszpont hétfői konferenciáján az adatgyűjtő központ munkatársa mutatta be az elmúlt év tűcsere-programokkal kapcsolatos statisztikáit.

Kedvező tendencia, hogy 24-ről 29-re nőtt a programok száma, 16 helyett már 20 városban érhető el a tűcsere. Ez az eredmény azonban csalóka, hiszen ami igazán számít, az a programok lefedettsége, ezt pedig a kiosztott tűk számával, illetve az egy főre jutó tűk éves számával lehet legjobban mérni. Márpedig a 2011-es 648 ezerről a kiosztott tűk száma 420 ezerre, azaz 35 száma csökkent. Az elért kliensek száma pedig 3373-ról 3357-re – írják a blogon.

A WHO ajánlásai szerint a tűcserék akkor képesek hatékonyan betölteni a HIV-megelőző szerepüket, ha egy kliensre minimum évi 100 fecskendő jut: Magyarországon ez a szám csupán 73, tízzel kevesebb, mint két éve. Ez azt jelenti, hogy kijelenthetjük: a nemzetközi sztenderdek szerint a hazai tűcsere programok alacsony hatásfokkal működnek, ebből pedig az következik, hogy magas a HIV és hepatitis járvány kialakulásának kockázata.

Különösen akkor, ha hozzávesszük ehhez azokat az adatokat, amelyek szerint 2009 óta átalakult az intravénás szerhasználat mintája: a heroin korábbi túlsúlyát ma már a stimulánsok, leginkább a különféle dizájner drogok injektálása vette át. A felmérések szerint ezeket a szereket többször injektálják, tehát nőtt a tűigény. A fogyasztók több mint 90 százaléka Budapestre koncentrálódik, ahol a 2011-es 608 ezerrel szemben 387 ezer fecskendőt osztottak ki. 

A jelentés részletei a Drogriporter blogon olvashatóak.