Költözés, lakásfelújítás, esetleg váratlan öröklés esetén könnyen előállhat a helyzet, amikor egyszer csak ott állunk a szoba közepén, vakarjuk a fejünket és tétován nézünk körül: csupa öreg bútor és egyik sem kell. Hiába szeretnénk megtartani, elraktározni ezeket –  "egyszer csak jó lesz még" –, már a garázsban sem férnek el, ráadásul tudjuk, hogy ha el is férnek, de igazából ott is maradnak, sosem használjuk majd. Ilyenkor pedig a szív felett győz az ész, és feladjuk a természetes ragaszkodásunkat. De akkor jön a következő gond: mit lehet kezdeni egy használt franciaággyal, szekrénysorral, amit még csak le sem tudunk vinni a hatodik emeletről?

Verjük szét  kezünket (is)

Először is: nem kell feltétlenül feladni a kéznél lévő bútorelemeket. Egy kis barkácsolással gyakorlatilag bármilyen berendezésnek új funkciót kölcsönözhetünk, ami a praktikus végeredmény mellett hobbinak sem utolsó. Ráadásul saját kezünk munkáját (és a kalapáccsal, fűrésszel ejtett sebeket nyomát) minden bizonnyal jobban meg is becsüljük, így egy kisebb „műtét” után már nem a nagynéni agyonkarcolt komódja néz vissza ránk a hálószoba sarkából, hanem az abból készített polcoknak vehetjük hasznát, és még kedvenc fotóinknak is keretül szolgálhat.

A csináld magad-mozgalom hardcore követőinek ráadásul megvan az előnyük, hogy nemcsak hasznos, hanem egyedi berendezési tárgyunk is lesz, ez pedig ma, a lakberendezési piac svéd óriásának uralkodása idején nagy szó. A kreatív bútorbütykölés kedvelői számára rengeteg útmutató kering az interneten arról, hogyan csináljunk ágydeszkából asztalt, ablakból fürdőszobai kisszekrényt, vagy éppen szánkóból edénytartót .

Megoldások régi ablakra

Pinterest

Ha nem szúrágta bútorral van dolgunk, csak éppen kisebb felületi problémák akadnak, akár egy szimpla újrafestés is csodákat tud művelni, de vannak már ennél sokkal izgalmasabb megoldások is. A fotótranszferes technika segítségével bármilyen faalapú bútort maradandóan feldobhatunk egy dekoratív poszterrel vagy akár egy saját készítésű fényképpel, anélkül, hogy ragasztásnak vagy szögelésnek tennénk ki azt.

De a kisgyermekes szülőknek sem kell feltétlenül a füzet+zsírkréta kombóhoz ragaszkodniuk, ha a csöppség kreativitását kívánják tesztelni: egy ausztrál blogger anyuka egyéves fiával rajzolgatott textilfilccel egy vászonra, majd azzal húzott be egy szakadt kárpittal vásárolt széket.

Jobb adni, mint kapni

Ugyan a bőség zavarától talán eszünkbe sem jut ilyen opció, mégis érdemes gondolni azokra, akiknek talán az az egy heverő, vagy íróasztal hiányzik a tisztességes életkörülményhez. Több magyarországi adománygyűjtő szervezet várja a ruhák, élelmiszerek mellett a bútorfelajánlásokat is – bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a felajánlók hamar elvesztik a kezdeti lelkesedésüket a szervezetlenség láttán.

„A nagy lehetőséggel rendelkező, államilag jól támogatott segélyszervezetek, mint a Máltai Szeretetszolgálat vagy az Ökomenikus Segélyszervezet, akik a költségvetésből kemény címzett pénzeket kapnak, egyáltalán nem foglalkoznak ilyen dolgokkal. Sok felajánló panaszkodik emiatt, mert először persze őket keresik meg” – mondta a hvg.hu kérdésére Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke. A családsegítő szolgálatok többsége közvetítőként tud részt venni a bútorfelajánlásokban, mivel szállítási kapacitással nem rendelkeznek. Egy lépéssel viszont már az állami támogatású segélyszervezetek előtt állnak: „Építettünk egy bútorraktárt, azt tervezve, hogy veszünk egy kisteherautót, és egy diszpécserközpontot alakítunk ki. De a civil törvény változása kizárt a pályázatokból, se autó, se munkaerő nem lett, így maradt a raktár” – fejtette ki Takács Imre.

A Máltai Szeretetszolgálatnál érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy ők igenis fogadnak használt bútorokat, sőt raktáruk is van, ám szűkös anyagi lehetőségeik miatt az adományok szállítását nem tudják vállalni, így azt a felajánlónak kell intéznie. Emellett az is elrettentheti a potenciális adományozót, hogy az ügyintézés munkaidőben, 9 és 14 óra között zajlik. Ennek megfelelően igen csekély számú felajánlás érkezik be hozzájuk, átlagosan heti két alkalommal.

Ha nem kell olyan sürgősen megszabadulnunk a bútoroktól, akkor a raktárral nem rendelkező, de felajánlásokat szívesen fogadó Vöröskeresztnél is lehet virtuálisan kopogtatni. A jóval nagyobb szervezetnél ugyan előre jelezni kell, hogy meddig tudjuk tárolni a berendezéseinket, és lehet, hogy még a szállításban sem tudnak segíteni, viszont annál könnyebben találnak rászoruló embereket, akiknél tényleg jó helyen lesz a cuccunk.

Szánkót edénytartónak

Pinterest

Jelképes összegek

Hogyha az adományozás körüli formális mizériára nincs elég szabadidőnk, vagy türelmünk, akkor egyszerűen feldobhatjuk áruinkat valamelyik apróhirdetéssel vagy aukcióval foglalkozó oldalra. Nem árt azonban tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a használt bútorok nem igazán tartoznak a legvonzóbb árucikkek közé, így a feltűnően jó állapotban lévő, vagy éppen antik bútorokon kívül ne nagyon számítsunk komoly bevételre.

Apróhirdetéses oldalakon gyakran látni olyan lakberendezési tárgyakat, amelyek a „sürgősen, ingyen elvihető!!!” megjegyzéssel jelennek meg, az aukciós online piacterek felhasználói viszont az egy forintról induló versenyvásárlás hívei – ami aztán jó eséllyel meg is marad a kezdő licit szintjén. A szállítási költségek riasztó jellege miatt érdemes a kisebb, kocsiban is simán szállítható bútorokat (kisasztal, székek, éjjeli szekrény) meghirdetni, arról pedig jobb, ha lemondunk, hogy a jól bejáratott franciaágyunkért bárki is jó szívvel bejelentkezik majd.

Rossz fát a tűzre

Még a hirdetési szövegek között is találunk olyat, hogy a bútor eladója jobb híján tüzelésre ajánlja használt áruját, ezzel viszont érdemes vigyázni. A hatályos kormányrendelet szerint ugyanis csak kereskedelmileg kapható tüzelőanyagokkal, a háztartásban keletkező papírhulladékkal és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékkal lehet kályhában fűteni.

A bútorlapokat azonban vagy lakkozzák, vagy műanyag fedőlappal vonják be, ezek az anyagok pedig – a különböző festékekkel és a faanyagvédő biocidokkal egyetemben – égetésük során olyan mérgeket szabadítanak fel – leginkább a csendes gyilkosnak is nevezett szén-monoxidot –, amelyek súlyos egészségkárosodáshoz vezethetnek. Akkor már inkább várjuk meg a következő lomtalanítást.

Lomi vagy nem lomi

Persze ma már az sem olyan egyszerű. A nemrég még teljesen hétköznapi eseményként kezelt, bár néha az utcákat felbolygató, káoszszerű lomtalanítás történetében pontosan egy éve, 2013 januárjában következett be a nagy változás – ekkor lépett hatályba az új hulladéktörvény. E szerint a hulladékgyűjtőkbe kidobott szemét és a lomtalanításkor közterületre kihelyezett lomok a közszolgáltató tulajdonát képezik, ez pedig Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Így tulajdonképpen aki begyűjt valamit egy lomtalanítás során, az az FKF-től lop.

Lomtalanítás Budapesten

Túry Gergely

Akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik azokat, akik a lopást üzletszerűen, azaz rendszeres haszonszerzésre törekedve követik el – például piacra viszik a begyűjtött holmikat –, és az FKF-et ért kár meghaladja az 50 ezer forintot. Az ezen árküszöb alatti lopás szabálysértésnek számít, ez pedig egy és hatvan nap közötti elzárással is büntethető, pénzbírság pedig 5 ezer és 300 ezer forint között szabható ki.

A hvg.hu-nak korábban nyilatkozó lomisok  már tapasztalatból mesélték, hogy a gyakorlatban is zajlanak a százezres nagyságrendű bírságolások, de azt is elmondták: a rendőrök jóindulatának köszönhetően vannak még kiskapuk. Szóval: ne adjuk fel. Megoldás van, és mindegyik jobb annál, mint amikor az 1919-es fésülködő asztal belóg a 3D-s tévé elé. Ha túl adunk rajta, még nem szerettük kevésbé a nagymamát.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!