A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) szerint ma nincs az állam és a szakma együttműködésén alapuló drogpolitika Magyarországon, az állam "ellenségként kezeli" a területet - jelentette ki a testület drogpolitikai munkacsoportjának vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Topolánszky Ákos a KCKT által készített, Élő jelentés a magyarországi droghelyzetről című dokumentumot bemutatva közölte, hogy a jelenlegi állami drogstratégia nem a szakemberek bevonásával készült, és immár öt éve nem létezik ehhez kapcsolódó cselekvési program. Hozzátette: az állami drogpolitika szinte kizárólag a büntető törvénykönyv szigorításával egyenlő, ami teljesen ellentétes az európai irányokkal.

Paksi Borbála, a testület képviselője hangsúlyozta: azért döntöttek az úgynevezett Élő jelentés elkészítése mellett, mert 2010 óta gyakorlatilag nincsenek hivatalos adatok a hazai drogfogyasztásról, a prevenciós, ártalomcsökkentési és ellátási lehetőségekről. Ebben a helyzetben, adatok híján a jelentés 92 szakember kérdőíves megkérdezésén alapul. A kérdőíveket az EMCDDA, vagyis az Európai Unió kábítószer-monitorozási központjának módszertana alapján állították össze - mondta a szakember.

Felvinczi Katalin, a prevenciós munkacsoport vezetője arról szólt, hogy az öt évvel ezelőtti szinthez képest jelentősen csökkent az iskolai drogprevenciós programok száma, és leginkább olyan adminisztratív intézkedésekben merül ki a megelőzés, mint a dohányzástilalom az oktatási intézményekben. Források híján leginkább az ingyenesen elérhető prevenció felé fordulnak az intézmények, ez teremt lehetőséget például az aktív marketing programokkal dolgozó szcientológusoknak arra, hogy bejussanak az iskolákba - hangsúlyozta a szakértő.

Csák Róbert, az ártalomcsökkentést vizsgáló munkacsoport munkatársa közölte, hogy a tűcsereprogramok ellehetetlenítése révén duplájára nőtt a hepatitis C-fertőzöttek aránya az intravénás drogfogyasztók körében.

A szakemberek válaszai szerint a HIV- és hepatitis C-szűrések egyre kevésbé elérhetőek a drogfogyasztók számára, és különösen alacsony a szűrések aránya a büntetés-végrehajtási intézményekben. Ez annál is inkább gondot jelent, mert a dizájner drogok megjelenésével egyre nő a kábítószert  intravénásan fogyasztók aránya - tette hozzá.

A kezelést-ellátást vizsgáló munkacsoportot vezető Csorba József arról beszélt, hogy a kezelési igények lényegesen meghaladják az ellátási lehetőségeket és különösen nehéz az LMBTQ-emberek (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) és a szexmunkások helyzete. Az amúgy is egyenlőtlen eloszlású ellátórendszer finanszírozása évek óta nem változott, miközben a dizájner drogok megjelenésével új módszerek megvalósítására volna szükség az ellátórendszerben. A pályázati lehetőségek beszűkülése nyomán akadozik a segítők továbbképzése is - mondta Csorba József.

A tanácskozáson elhangzott, hogy Európában csak az elmúlt évben 101 új dizájner szert azonosítottak, Magyarországon pedig 41-et. Ugyanakkor a lefoglalt kábítószereknek immár 60 százaléka dizájner drog.