A limfómák a nyirokrendszer B-, illetve T-sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatok, amelyek érinthetik a testszerte található összes nyirokcsomó-régiót, illetve a csontvelőt. A betegséget klasszikusan ún. Hodgkin- és non-Hodgkin-limfómákra osztják fel. A non-Hodgkin-limfómák csoportjába tartozó betegségek közül az egyik leggyakrabban előforduló a follikuláris limfóma, mely nevét a mikroszkóp alatt látható, a nyirokcsomók csíraközpontjaira hasonlító növekedési mintázata alapján kapta – írja honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

AFP / Jeff Pachoud

Magyarországon a betegségből hozzávetőleg 200 diagnózis születik évente. Bár a betegek túlélése hosszú (több mint 10 év), a follikuláris limfóma a jelenleg elérhető terápiás lehetőségek alkalmazásával gyógyíthatatlan. A betegség lefolyására jellemző, hogy a kezdeti kedvező terápiás választ követően visszaesés következik be, ami újabb kezelést tesz szükségessé. Az egymást követő visszaesések során egyre szűkülnek a terápiás lehetőségek, és a betegek egy részében a follikuláris limfóma egy sokkal agresszívebb limfómába, úgynevezett diffúz nagy B-sejtes limfómává alakul, ami lényegesen rövidebb túléléssel jár.

Az elmúlt évek intenzív gyógyszerfejlesztési törekvéseinek köszönhetően számos új terápiás lehetőség jelent meg, illetve áll kipróbálás alatt a follikuláris limfómában. A legújabb genetikai felfedezések ezen terápiás lehetőségek személyre szabott alkalmazásához járulhatnak hozzá a közeljövőben.

A friss felfedezés jelentősége

A frissen felfedezett genetikai eltérések az mTOR jelátviteli út komponenseiben, az RRAGC, valamint az ATP6AP1 és az ATP6V1B2 génekben találhatóak, amelyeket a follikuláris limfómában szenvedő betegek mintegy 25%-ában mutattak ki a kutatók. Az mTOR számos jelátviteli útvonal közös találkozópontja a sejtekben és egyik fontos központi regulátora a sejtek növekedésének és anyagcsere-szabályozásának is. Az útvonal kóros érintettségét korábban több daganattípusban is leírták, azonban aktiváló típusú mutációkat most azonosítottak először.

Az RRAGC és a két ATP-áz gén által kódolt fehérje az mTOR jelátvitelt az aminosavak lebontása kapcsán aktiválja, ami a sejtek táplálékfüggő növekedését irányítja. A leírt mutációk aktiváló jellegűnek bizonyultak, azaz a sejtek aminosavszegény környezetben is mutattak mTOR jelátvitel által irányított növekedést, osztódást. A talált mutációk korai, úgynevezett „driver” jellegű genetikai eltérésnek bizonyultak, így minden bizonnyal fontos szerepük lehet a betegség patogenezisében.

A felfedezés gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a személyre szabott terápiában feltehetően kiválóan használható majd azon betegek kijelölésére, akik profitálhatnak az mTOR-gátló szerek klinikai alkalmazásából, megkímélve így olyan betegeket a nem kívánt mellékhatásoktól, akiknél ez a terápia valószínűleg nem járna semmilyen klinikai előnnyel. Bödör Csaba korábbi munkájának eredményeképpen megismertük a follikuláris limfóma részletes genomtérképét, különös tekintettel az agresszívebb formába átalakuló esetekre.

A most felfedezett mutációk döntően olyan betegekben fordultak elő, akikben a betegség nem transzformálódott agresszívebb limfómába. Az ehhez hasonló felfedezések hozzájárulnak a follikuláris limfóma személyre szabott terápiájának megvalósításához, ami Bödör Csaba Lendület-munkacsoportjának egyik fő célkitűzése. A kutatócsoport munkájának köszönhetően ezek a modern eljárások és új kutatási eredmények a hazai betegek számára is elérhetővé válnak majd.