A főváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötő Károly hídon. A látványosságokat könnyen végig lehet járni gyalog. De a város legismertebb helyén, az Óváros téren találhatunk olyan embereket, akik kis papírtáblán hirdetik, hogy megmutatják nekünk a város látványosságait. A szervezett túrát is választhatjuk, ha nem zavar a tömeg.

A prágai vár talán a legnagyobb ókori vár a világon: 570 méter hosszú, és több mint hét hektáron terül el. Találhatók itt paloták, templomok, galériák, szobrok és kertek. A IX. század óta ez a cseh kormány otthona, habár a nemrég leköszönt Václáv Havel inkább a külvárost választotta.
A váron belül található több építmény közül az egyik legnépszerűbb a gótikus Szent Vitus Katedrális, amelyet 1344-ben kezdtek el építeni. A gazdagon díszített templom gótikus tornyai messziről láthatók. Az alagsori kriptában cseh királyok és püspökök sírjai vannak, köztük IV. Károlyé is. Az itt található 21 kápolna közül mindenképpen érdemes megtekinteni a legszebbet, a Szent Vencel kápolnát.

A vár területén belül, a 3. udvarban található a Királyi Palota, amelyet a X. században kezdtek el építeni. Az épület központja a lovagi és koronázási terem, amelyben a mai napig tartják az új elnök beiktatási ceremónijáját. A közelben terül el a királyi udvar, ahol a honvágytól szenvedő Habsburgok tollaslabda-pályákkal és gyönyörű virágokkal vették körül magukat.

Nem szabad kihagyni a világ egyik legnagyobb gyűjteményéből álló Játékmúzeumot, amelynek még az ókorból is vannak darabajai, és a földalatti bunkerhálózatot, amit 1950-ben építtetett a kommunista a kormányzás. A várnegyed közepén található Ferdinand Brokoff szobra 1726-ból, amely megemlékezik Prágának a pestissel vívott harcáról. Nem messze látható az a XVIII. században épült palota, amely most a külügyminisztérium otthona.

A várbéli séta leghangulatosabb része az Arany utcácska (vagy Aranyművesek utcája), ahol a várfalba épített 16. századi kis házikókat láthatunk a szűk, macskaköves utcán. Korábban aranyművesek lakhelye volt, ma természetesen turistákra szakosodott üzleteket találunk itt is.

A Petrin hegyen található a Strahov kolostor és könyvtár, amelyet 1140-ben kezdtek építeni, de csak a XVIII. században fejeztek be. Eredetileg kolostorként működött, de a kommunista kormány bezáratta, és börtönbe küldte a legtöbb szerzetest. Ma már kiállítóteremként használják, azonban az utóbbi években kezdenek visszatérni a szerzetesek.

A X. század óta Prága szíve a Staré Mésto (Óváros), amely annak ellenére gyönyörű, hogy turisták tömege látogatja, és túlzottan elüzletiesedett.
Az Óvárosház téren van az öreg városháza, amelyet még 1338-ban alapított Luxembugi János. A városháza egyre növekedett, ahogy az évszázadok alatt számos házat építettek egybe. 1945-ben a nácik lerombolták a gótikus kápolnát és a neogótikus északi szárnyat. A kápolnát később rekonstruálták. Az építmény legnépszerűbb része, az Orlojm melyet eredetileg 1410-ben helyezték üzembe. Az óra előtti téren minden egész órakor hatalmas tömeg gyülekezik, mert akkor látható a híres órajáték az apostolokat, és a homokórát és harangokat mozgató halottakat ábrázoló figurákkal.

A Moldván több híd ível keresztül, közülük a leghíresebb a 14. sz.-ban épült Károly híd. A város legöregebb hídja több mint 600 éve állja a közlekedők rohamát. A híd két oldalát számos híresség szobra szegélyezi. Miközben a látványban gyönyörködünk, azért vigyázzunk a táskánkra is, mert rengeteg zsebtolvaj dolgozik itt. A híd megóvása érdekében autók már nem járnak rajta, és a vízi hordalékok ellen is védik a azt. A híd magasabb (Óvárosi) tornyához igen hasonló az innen néhány perc sétára található 1475-ben épült lőportorony amely szintén hozzájárult Prága "ezertornyú" nevéhez.

Az Újvárost 1348-ban IV. Károly alapította, akkor főleg kereskedők és kézművesek lakták. A XIX. században a külső megerősítést lerombolták, és akkor tervezték meg mostani, modern külsejét. Itt található a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és az Állami Operaház. Érdemes megnézni a Vencel teret, amely a modern Prága központja, rengeteg bolt, hotel, mozi, iroda, étterem és kávéház található itt. Ha valaki vásárolni szeretne, akkor ez kitűnő hely arra. 
A 750 méter hosszú és 60 méter széles tér nagy szerepet játszott a XX. századi cseh történelemben. 1969-ben itt gyújtotta fel magát egy diák, Jan Palach tiltakozásul a varsói szerződés és az elnyomás ellen. 1989 novemberében pedig ezen a téren kezdődtek el a megmozdulások, amelyek a Bársonyos Forradalomhoz, és a kommunizmus bukásához vezettek.

Érdemes ellátogatni a zsidónegyedbe, és megnézni a régi városházát, a zsinagógákat és a zsidó temetőt. Az 1270-ben épült Régi-új Zsinagóga Európa legöregebb működő zsinagógája. Ha bemegyünk, készüljünk fel, hogy a férfiaknak sapkát, kalapot kell venniük (ami azért kapható a bejáratnál). A régi zsidótemető Európa egyetlen megmaradt zsidó temetkezési helye. Körülbelül 12 000 barokk, reneszánsz és gótikus sír található itt egymás tetején, mivel a helyhiány miatt így temetkeztek régen. A temetőt 1478-ban alapították, és körülbelül 100 000 embert temettek ide.

Csehországi útinaplók



Prága térképe:


View Larger Map