A mindfulness állapotában tudatosan és nyitott, kíváncsi odafordulással figyeljük meg külső és belső élményeinket. Jó hír, hogy a tudatos jelenlétre való képesség tanulható: egyrészt strukturált, csoportos módszerekkel (mint például a Tudatos Jelenlét Alapú Stresszcsökkentés (MBSR), vagy a Tudatos Jelenlét Alapú Kognitív Terápia (MBCT), másrészt a hétköznapi rutincselekvések tudatos jelenléttel való végzése által.

Ma már azt is tudjuk, hogy a tudatos jelenlétre való képesség már gyerekkorban is fejleszthető. A felnőttekkel végzett gyakorlatokhoz képest náluk sokkal fontosabb a játékosság, a felfedezés örömének hangsúlyozása és az aktivitás során megélt tudatosság.

Hogy miért érdemes fejleszteni a gyerekek tudatos jelenlétre való képességét? Azokban az iskolákban, ahol bevezették a tudatos jelenlét fejlesztését (elsősorban Amerikában, Angliában és a skandináv országokban), javult a diákok önszabályozó képessége, hatékonyabban irányították ösztönös impulzusaikat, a figyelemzavar és hiperaktivitás tünetei pedig csökkentek.

Kifinomult érzékelés

Shutterstock

Összességében azt látjuk, hogy a gyerekek képessé váltak arra, hogy rálássanak a magukban zajló folyamatokra (érzésekre, gondolatokra), és így megfontoltabb döntést tudjanak hozni a viselkedésükkel kapcsolatban.

Nem csodaszer

Fontos tisztázunk magunkban, mit várunk attól, hogy gyerekünk tudatos jelenlétre való képességét erősítjük. Ha azt várjuk, hogy ettől a gyerek tökéletes, rendes és csendes mintagyerek lesz, akkor csalódni fogunk. Ugyanígy ne várjuk, hogy soha többé ne legyen dührohama, soha többé ne legyen szomorú, vagy ne szorongjon.

A tudatos jelenlét nem csodaszer, és nem az a célja, hogy az időnként – természetes módon – megjelenő negatív állapotokat elnyomja. Hogy akkor mit várhatunk? Azt, hogy a gyerek olyan eszközt kap a kezébe, amely segíti az érzelmei és viselkedése kontrollálását, a figyelme irányítását és rálátást a benne zajló folyamatokra, érzésekre, gondolatokra.

„Fiam, mindjárt megyek, csak ránézek a Facebookra”

Pszichológiai közhely, hogy a nevelés során sokkal fontosabb, mit lát a gyerek a szülőn, mint az, hogy mit hall tőle. A tudatos jelenlétre való nevelést kezdjük tehát önvizsgálattal: mi milyen mértékben vagyunk jelen, amikor a gyerekünkkel vagyunk? Miközben legózunk vele, elő-elővesszük-e a telefonunkat, hogy rápillantsunk a Facebookra, vagy rendeljünk valamit az eBay-ről? Mit lát rajtunk, mennyire tudunk fókuszálni egyetlen dologra? Vajon vacsora közben fél szemmel a tévét figyeljük?

Dolgokat észrevenni, amit addig még sosem

Shutterstock

Amíg mi magunk sem vagyunk jelen tudatosan a gyerekünkkel való interakcióban, ez nehezen lenne elvárható tőle. Az első lépés a gyerek tudatos jelenlétre való nevelése során az, hogy elkezdünk tudatosan, teljes figyelemmel jelen lenni a vele való interakciókban.

5 gyakorlat

Az alábbi feladatok célja az, hogy a fiatalok megtapasztalják és gyakorolják a külső és belső élményekkel kapcsolatos nyitott, kíváncsi, megfigyelő beállítódást (érdemes már 6-7 éves kortól elkezdeni).

1. Étkezés

Az étkezés jó lehetőség a tudatos figyelem gyakorlására. Ízek, illatok, látvány, textúra – mind megfigyelhetőek. Persze csak akkor, ha közben nem a tévé, vagy telefon köti le a figyelmünket.

2. Pókember – érzékek

Pókember egyik különleges képessége a kifinomult érzékelés. Ebben a játékban különböző érzékszervi modalitásokban érik ingerek a gyerekeket, ők pedig ezeket próbálják tudatosan megfigyelni és befogadni. Bekötött szemmel mutassunk nekik különböző illatokat – ki tudják-e találni, hogy minek az illatát érzik? Hasonlóképp: a letakart tárgyakat fel tudják-e ismerni pusztán érintés alapján? És a hallott hangokat vajon felismerik?

Eszközt kap a kezébe

Shutterstock

3. Felfedező séta

Nem szoktuk észrevenni, de az utca tele van izgalmas, folyamatosan változó ingerekkel. A gyerekkel való séta közben próbáljunk meg olyan dolgokat észrevenni, amit addig még sosem.

4. Ugráljunk!

„Ugrálj 1 percig – ahogy jólesik! Utána ülj le és tedd a kezed a mellkasodra. Figyeled meg, hogy mit érzel! Érzed, milyen hevesen ver a szíved? Figyeld meg, hogyan változik a szívverésed ritmusa! Érzed, ahogy lassan megnyugszik a tested?”

5. Belső időjárás-jelentés

Szomorúság, düh, félelem – nagyon könnyen magával ragadják a gyerekeket. Ilyenkor kiemelten fontos a tudatosság – észrevenni és megnevezni azt, hogy mi zajlik bennem. Ez lehetőséget ad arra, hogy ne viselkedjek automatikusan az érzelmi állapotnak megfelelően. Erre taníthatjuk a „belső időjárás” gyakorlattal. „Ha a hangulatod időjárás lenne, most milyen lenne? Napos? Borús? Viharos?” Így megtaníthatjuk, hogy a hangulatok ugyanúgy változékonyak, mint az időjárás: a lehangoltság vagy a belső vihar ugyanúgy elvonul majd, mint a rossz idő.

Szondy Máté pszichológus Démonaink, Hogyan élhetünk teljes életet a nehézségeinkkel együtt? című nemrég megjelent könyvéről itt talál információkat.
A szerző oldalát pedig itt találja.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.