HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Ha a zene hatásairól beszélünk, elsősorban azt szoktuk kiemelni, hogy érzelmeket hoz létre, illetve felerősít vagy éppen elcsendesít. A zene hatása ennél még több: érzelmeinken keresztül a testünkben is változásokat idézhet elő.

A zenével foglalkozó vizsgálatok tanúsága szerint azok a zenedarabok, amelyeket lassú tempó (40–72 metrum) jellemez, és dallamos, kissé romantikus hangvételben szólalnak meg, általában a vizsgálati alanyok ellazulását eredményezik: a pulzusszámuk csökken, a vérnyomásuk alacsonyabb lesz, izmaik elernyednek. A zene tehát szedatív, relaxáló hatást fejtett ki a szervezetükre.

Ellenben a gyors tempójú (100-as metrum feletti), feszes ritmikájú és az optimálisnál nagyobb hangerővel lejátszott muzsika általában stimulálja a szervezetünket, vagyis szaporábbá válik a szívverésünk és a légzésünk, emelkedhet a vérnyomásunk. A stimuláló zene tehát szimpatikus idegrendszeri aktivitást vált ki a testünkben – ez részben akkor jelentkezik, amikor a szervezetünk nagy erőfeszítésre (például menekülésre) készül fel, vagyis lényegében egyfajta stresszreakciót élünk át.

Karajan magánrepülőgépe

Természetesen ezek az összefüggések tovább árnyalhatók, és több mint száz vizsgálat áll rendelkezésünkre mind a zenehallgatásnak, mind pedig az aktív zenélésnek a testre gyakorolt hatásairól. A leggyakrabban vizsgált pszichofiziológiai válaszok leginkább a szívritmus és a pulzusszám fent említett méréséhez kapcsolódnak, illetve a vérnyomás változásának nyomon követése mellett a bőrellenállást, a különböző biokémiai reakciókat és a vér oxigénszintjének változását is meg szokták figyelni.

A vér oxigénszintjei
©

Kedvenc példám egy 1977-ben végzett kutatás, amikor is Herbert von Karajan osztrák karmester testi reakcióit vizsgálták két igen eltérő szituációban. Miközben teljes átéléssel vezényelte Beethoven III. Leonóra-nyitányát, a pulzusszáma jóval magasabb volt, mint amikor a magánrepülőgépét vezetve landolt a reptéren, pedig ez utóbbi esemény sem nevezhető stresszmentesnek.

 

A „chills” hatás

A zene által kiváltott hatásokat vizsgálva a kutatók felfigyeltek egy olyan jelenségre, ami jól megfigyelhető élettani reakciókat vált ki a testünkből. Ezt zenei „chills” (borzongás) vagy helyenként „thrills” (izgatottság) hatásnak is nevezi a szakirodalom. Talán a magyar fordítás megtévesztő, de alapvetően pozitív élményről van szó.

Magam is nagyon sokszor átéltem a zenei „chills” érzését, mégis az egyik legemlékezetesebb élményem tizenéves koromban történt. Bementem egy hanglemezboltba, hogy megvásároljam Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét. Sajnos éppen nem volt kapható, de miután az eladó megtudta, hogy hegedülni tanulok, előkapott egy bakelit korongot, és feltette Mendelssohn e-moll hegedűversenyének első tételét.

Stimulálás vagy relaxálás
©

Szinte földbe gyökerezett a lábam, olyan csodálattal vegyes izgalom vett erőt rajtam. Éreztem, hogy a felcsendülő dallam szépsége átjárja az egész testemet. Hogy pontosan mikor éljük át a chills-hatást, nem lehet előre megjósolni. Valószínűleg akkor, ha zene hallgatása során hirtelen kielmekedő esztétikai élményben van részünk.

A „chills” többnyire stimulatív jellegű testi reakciókat vált ki, mint általában az erős pozitív-élmények: felgyorsul a szívverésünk, megnövekszik a bőrellenállás, felgyorsul a légzésünk. A „chills” néhány másodpercig, de akár egy percig is eltarthat.

A gyógyító zene

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a zenehallgatás, az aktív zenélés vagy éneklés többé-kevésbé képes kontrollálható testi változásokat okozni, talán sikerrel alkalmazható bizonyos típusú betegségek kezelésének elősegítésére is. A célzott zeneterápiás foglalkozások során a szedatív, nyugtató zene szerepet játszhat a stresszel és a szorongással kapcsolatos megbetegedések gyógyításában is, ahol a magas fiziológiai arousal szint (a túlzott szimpatikus idegrendszeri aktivitás) csökkentése fontos szempont.

Végül pedig számos kutatás tanúskodik arról, hogy mind a zenehallgatás, mind az aktív zenélés hatással lehet az immunrendszerünk működésére is. Daisy Fancourt, a londoni Royal College of Music kutatója nemrég bizonyította, hogy depressziós betegeknél hat hét rendszeres zenei foglalkozás – a résztvevők dobolni tanultak – jelentős mértékben csökkentette a fontos stresszhormon, a kortizol nyálban mért szintjét. Továbbá egyéb hormonok vizsgálata során megállapították, hogy a beavatkozás növelte az immunrendszer aktivitását.

 

Harmat László zenepszichológus cikkéhez hasonló írásokat a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a sikerrel, az önérvényesítéssel foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek című könyvvel. Aktuális számunkat meg is rendelheti.



Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!