HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Soha nem történik csak úgy valami. Mindig valaki csinál valamit valakivel. A családokban általában tabu, hogy ki tesz mit kivel.

Az Alice Tükörországban című könyvben van egy bizonyos vajaskenyér-pillangó. Angolul úgy mondják: „bread and butterfly”. Ezt a szójátékot a „bread and butter”, azaz a „vajas kenyérből” és a „pillangóból” alkotta. A pillangó szárnya pirítós, a feje kockacukor, és csak egyetlenegy dolgot tud inni: teát. Körbe-körbe repked és keresi a teát. Ha rátalál, beleteszi a fejét, és elolvad. Ez a vajaskenyér-pillangó faj biztosan nem fog sokáig élni. Mert, ha talál teát, akkor azért hal meg, ha meg nem talál, akkor éhen hal…

Nagyon sok olyan emberi helyzet van, amikor bármerre megyek, bármelyik ajtót nyitom ki, a halál vár rám. Gyorsan becsukom, kinyitok egy másik ajtót, és ott is a halál vár rám. Akármit csinálok, végem van. Abban a pillanatban, amikor megfogantam, halálra lettem ítélve. Nincs kiút. Mindannyian tulajdonképpen vajaskenyér-pillangók vagyunk.

Kettős kötésben

Gregory Bateson angol-amerikai antropológus és pszichológus egyszer egy elmegyógyintézetben ült, és kellemesen elbeszélgetett egy bentlakó fiatalemberrel. Amikor a fiatalember anyja belépett a szobába, a fiú ránézett és elindult az anyja felé. Abban a pillanatban az anya visszalépett. Ugyanakkor azt mondta neki, amikor megtorpant: „Nem jössz, nem öleled meg az anyádat?”

A nyelv két irányba vihet
Szabó Dávid

Akkor a fiú elkezdett őrjöngeni. Négy ápoló rohant be, kényszerzubbonyba tették, beinjekciózták és őrültnek nyilvánították. Bateson akkor elgondolkodott. Ha nem lett volna ott, és nem látja, hogy mit csinál az anya a testbeszédével, nem hitte volna el. De ő tisztán látta, hogy a fiú azért állt meg, mert az anyja hátralépett. Az anya soha nem vallaná be, hogy ő kezdte. Hogy a fiú őrá reagált.

Bateson rájött arra, hogy a fiú azért őrült meg, mert kettős kötésben volt. Ez a double bind. Miután az anya azt mondja, hogy „gyere ide – ne gyere”, akkor akármit csinál, nem jó. Ha odamegy, nem jó, ha nem megy oda, nem jó. Élhetetlen helyzetből úgy tud kilépni az ember, ha megőrül.

Tabu a családban

A double bind elviselhetetlen: aki egy lehetetlen családi helyzetben nőtt fel, ahol a kommunikáció gúzsba köti az illetőt, bármit is tesz vagy mond, az nem jó. R. D Laing brit pszichiáter szerint a gyereket úgy tesszük a kettős kötés helyzetébe, hogy képtelen lesz engedelmeskedni a különböző családtagok felől érkező, egymással ütköző, ideiglenes tiltásoknak, de nem okolja értük a családtagokat.

Akkor is, ha az gonosz
Szabó Dávid

A családtagok többnyire nem veszik észre, hogy ehhez hasonló dolgokat csinálnak, és éppannyira feszültek az adott szituációban, mint a gyerek. Mint terapeuta, az egyik legfontosabb tevékenységem az, hogy abból, amit az emberek mondanak nekem – hogy ez történt meg az történt, meg amaz történt – figyelmeztessem és bátorítsam őket: soha nem történik csak úgy valami! Az egy hazugság. Az a misztifikáció. Az az imagináció. Mindig valaki csinál valamit valakivel. A családokban általában tabu, hogy ki tesz mit kivel.

A nyelv két iránya

Jacques Lacan, a francia Freud arról beszélt, hogy a valóság olyan komplex, nagy és részletes, hogy reményünk sincs megtudni, mi van. Rávetítjük a valóságra a fantáziánkat, az imaginációnkat. A fantáziánknak és az imaginációnknak nincs sok köze egymáshoz. Lacan abban reménykedett, hogy a harmadik dolog, ami van, az a nyelv. A szimbolikus. Ha tudunk beszélni arról, hogy talán mi a valóság, mi a fantázia, akkor talán ki tudjuk bogozni. Egy kicsit közelebb tudunk kerülni a valósághoz, és átláthatunk a fantáziánkon. Erre való a nyelv.

A nyelv két irányba vihet minket. Vagy közelít a valósághoz, vagy eltávolít a valóságtól. Az olyan ember, aki valamit mond és mást csinál, abban nem lehet megbízni. Aki nem azt csinálja, amit mond, arra nem szabad hallgatni.

Ki a barátom?

Sokféleképpen tudjuk becsapni egymást és magunkat. Az első európai orvos, Paracelsus már körülbelül 600 évvel ezelőtt leírta: ha igen van a szívedben, akkor mondjál igent, még akkor is, ha az gonosz. És ha nem van a szívedben, akkor mondjál nemet. Akkor is, ha az gonosz. Ő volt az első ember, aki azt mondta, hogy fontosabb őszintének lenni, mint jónak.

Felelősségem van
Szabó Dávid

Ez nagyon veszélyes, de erről szerintem gondolkodni kell. Mert én nem akarok jó barát lenni. Azt akarom, hogy valaki azt mondja nekem, hogy ő egy jó barátjának gondol engem. Ha definiálom, ki egy jó barát, akkor az az volna, hogy közel van az ő szívéhez az, ami nekem jó. És ha bántani akar, akkor megvéd magától. Aki bántani akar és bánt, az nem a barátom. Aki bántani akar, de megvéd magától, szerintem az engem már kezd szeretni. Nem akarom megjátszani, hogy valakit szeretek. Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy miért szeretem, akkor általában csak azt tudom mondani, hogy nem tudom nem szeretni. Egy csoda, mert utálhatnám is. Én azért szeretem őt, mert elkap az érzés. De ha nem kap el, akkor nem akarok úgy csinálni, mintha elkapna.

Senki a világon nem tudja, hogy neked mi az élményed. Ez egy felelősséget ad, hogy te legyél az, aki kimondja, neked mi jó és mi rossz. Ha nem Te, akkor ki? Én vagyok az egyetlen élőlény, akit belülről ismerek. Felelősségem van, hogy harcoljak azért, hogy nekem jó legyen.

A gyilkos bennem

Ha előbb vagyok mások barátja, akkor Hamupipőkévé válok. Aki nem vigyáz magára, az tulajdonképpen nem tud másnak sem adni. Mert amikor ő rosszul lesz, akkor azok, akiknek adott valamit, bűntudatuk lesz. „Szemük előtt éhen haltam, csak őket etettem és magamról elfeledkeztem. Mert titokban arra vágytam, hogy valaki tudja, hogy nekem mi kell” – gondolja ez a Hamupipőke. Aki bántja magát, az lehetetlenné teszi azoknak az életét, akik szeretnék szeretni őt: gúzsba köt mindenkit, aki a közelébe kerül. Ha lassan ölöm magam, akkor átkozott az, aki szereti a gyilkost bennem. De az is átkozott, aki cserben hagy.

Feldmár András

Forrás: Feldmár András: A vajaskenyér-pillangó esete című előadása

Összeállította: Krámli András

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.

 


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!