Dragomán György: Ha ez a négy feltétel teljesül, elégedettek lehetünk egymással

Hogy mi a közös cél? A belső vagy a külső? A nagy látványos célok a külső célok, amiket együtt akarunk elérni, a magunk számára, a másik számára, vagy mindkettőnk számára, de ahhoz, hogy ezeket egyáltalán megtalálhassuk közösen, először azt kell megtudnuk, hogy mi a közös belső cél?

Erre természetesen nagyon könnyű a válasz: ha szeretjük a másikat, akkor, mint a mesében, a közös cél az, hogy boldogan éljünk, amíg meg nem halunk. (Ez is csak nekünk magyaroknak hangzik jól, nemrég elkezdtem újra olaszul tanulni, és megtudtam, hogy az olasz meséknek sokkal boldogabb a végük, ott azt mondják: e vissero per sempre felici e contenti, vagyis elégedett boldogságban éltek örökkön örökké, szó sincs tehát semmiféle halálról.)

Mesebelien őszinte és egyszerű válasz – ez a közös cél, ugyan mit kellene még rajta keresni? Az apró bökkenő persze a „boldogan” szóban bujkál, a kérdés tehát igazából nem is az, hogy mi a közös cél, hanem az, hogy miképpen lehet boldognak lenni, hogyan lehet közösen boldognak lenni. Hogy tudjuk úgy boldogítani a másikat, hogy közben magunkat is boldoggá tegyük? És egyáltalán, mi az a boldogság?

Kik vagyunk?

Shutterstock

Nem-nem, ezt nem itt és nem most fogjuk megválaszolni, érjük be kevesebbel, nézzük, hogyan lehetnénk elégedettek egymással. Ez már sokkal egyszerűbb, csak négy dolog kell hozzá: elégedettnek kell lennünk magunkkal, a másikkal, és a másiknak is elégedettnek kell lennie velünk, és elégedettnek kell lennie magával. Ha ez a négy feltétel teljesül, akkor nagy baj már nem lehet.

A közös cél tehát legyen az, hogy teljesíteni tudjuk egyszerre ezt a négy feltételt. Nem hangzik egyszerűen, mert nem is egyszerű. De megpróbálhatunk egyszerűsíteni rajta. Ahhoz, hogy megtudjuk, elégedettek vagyunk-e magunkkal vagy a másikkal, először is azt kell megtudnunk, hogy kik vagyunk. Kik vagyunk mi? És kicsoda a másik?

Csak akkor lehetek elégedett magammal, ha ismerem magam, és a másikkal is csak akkor lehetek elégedett, ha őt is ismerem. Az önismeret és a másik megismerése nem válaszható el egymástól egy kapcsolatban, és ezek sosem egyszerű és statikus folyamatok. Nem annyi az egész, mint belenézni a tükörbe, inkább olyan, mint amikor a másik szemének a tükrében próbáljuk valahogy meglátni magunkat.

Érdemes kipróbálni, egyszerű fizikai gyakorlat, szemben ülünk egymással, és egymás szemének tükrében próbáljuk meglátni a saját arcunkat. Ha nehezíteni akarjuk, csináljuk gyertyafényben vagy félhomályban, de vigyázzunk, ez olyan játék, hogy nagyon könnyen lehet belőle farkasszemnézés, és az is könnyen megeshet, hogy megnedvesedik a szemünk az erőlködéstől.

Olyan küzdelem ez, ahol az önfeladás a cél, de ez csak akkor sikerül, ha egyszerre csináljuk. Csak akkor, ha bízni tudunk magunkban és a másikban, és abban, hogy a másik is bízik magában. Nem fog egy csapásra menni, de már attól, hogy megpróbáljuk, sokkal közelebb jutunk a célhoz – és egymáshoz.

Érdekli, mit válaszolt férje írására Szabó T. Anna költő? Olvassa el a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.