Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Nem is gondolnánk, a válasz szempontjából mennyit számít, hogy az anyanyelvünkön vagy egy általunk beszélt idegen nyelven intézik hozzánk a furcsa kérdést.
A Chicago Egyetem pszichológus csapatának köszönhetően már azt is jobban értjük, hogy miért.
A Psychological Science nevű lapban publikált kutatás fényt derített rá, miért jutnak más döntésre az emberek a kommunikáció nyelvének függvényében az ehhez hasonló dilemmáknál.
Az idegennyelv-használat érzelmi távolságot teremt a problémától.
Ezáltal lehetővé teszi, hogy figyelmen kívül hagyjunk társadalmi konvenciókat, tabukat (például, hogy ártatlanokat nem lökünk a vonat alá), és a leginkább haszonelvű megoldás mellett döntsünk.
Így ebben az esetben öt életet válasszunk egy életért cserébe.
A laboratóriumi kísérletekben bebizonyosodott, hogy tanult nyelven kommunikálva haszonelvű és érzelemmentes gondolkodásmódra váltunk.
Ám továbbra is kérdés, vajon mi vezet ehhez?
Talán a nyelv miatt lelki szemeink előtt nem futtatjuk le a mentális képet a tényleges történésekről?
Ahogy azt is tisztázni kell még, mekkora a párhuzam a labor és a való élet között.
Annyi biztos, az úttörő eredmények izgalmas kutatási irányokat vetítenek előre.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely érzelmeinkkel, az érzelmi intelligenciával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, 20 % kedvezményt kap vagy ajándékba kapja a Most élj! című könyvet. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
