HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Elméletben lehetetlennek tűnik, a gyakorlatban azonban számtalanszor előfordul, hogy valaki problémás, sőt patológiás személyiséggel vezetővé válik. Az emberi értékek és érzelmek háttérbe szorítására épülő vállalati kultúrában kiválóan működnek, az árat viszont a munkatársak és családjaik fizetik meg.

József 55 évesen kényszerült új munkahelyet keresni magának. „Egész életemben sportoltam, vigyáztam az egészségemre – meséli –, de az új főnököm, egy harmincas fiatalember teljesen tönkretett. Az első naptól fenyegetődzött, kiabált, csapkodott. Rémálom volt a közelében lenni. Egy hónap múlva rosszul lettem, kiugrott a cukrom,16-os értéket mért az orvos. Eljöttem a cégtől, de már késő volt, azóta cukorbeteg vagyok.” A fenti történet sajnos gyakoribb, mint gondolnánk.

Normális, de…

A legtöbb problémás vezető ebbe a „kategóriába” sorolható. Személyiségük ép, de képzettségük, humán érzékenységük hiánya miatt jelentős károkat okoznak. Súlyosabb a probléma, ha a vezetőnek „nem volt gyerekszobája”, vagy más szavakkal: érzelmi intelligenciája nem megfelelő mértékű. A kategória klasszikus példái az „ajtóstól a házba” típusú junior vezetők, vagy a lelkiismeret-furdalás nélkül komisszártevékenységet folytató menedzserek.

Utóbbiak, ha úgy adódik, felsőbb parancsra, szemrebbenés nélkül teszik tönkre munkatársaik és azok családjainak életét. Közös jellemzőjük a „rosszindulat nélküli érzéketlenség”, amely a vezetői szerep teljes félreértésén alapul. Többnyire végrehajtó szerepben, náluk „okosabb” vezetők beosztottjaiként, időnként eszközeikként működnek.

A vállalat érdekében keménykedő főnökök túlélési ideje az adott intézmény munkakultúrájának függvénye. Szofisztikált, demokratikusnak tekinthető vállalati kultúrában többnyire maguk is előbb-utóbb spontán szelekció, netán felsőbb tisztogatás áldozataivá válnak. Sajnálatos módon azonban az alacsony transzparenciájú, nem demokratikus, irracionális vagy feudalisztikus elemekkel is jellemezhető intézmények és vállalatok igazi táptalajai ennek a rendkívül káros vezetői típusnak.

A neurotikus vezető

„Egyszer sírtam el magam 30 év alatt a munkahelyen” – meséli Andrea –, amikor a főnökasszony nem engedett el a lányom eljegyzésére a határidős munkák miatt. A kollegák éppen vigasztaltak, amikor kiperdült az ajtaján, és torkaszakadtából visítani kezdett: ’Nem sírunk, lányok!’ Nem tudom, hogyan lehet vezető, aki ennyire nem tud uralkodni magán.”

A hangulati élet zavara
©

Ahogy Andrea példája is szemlélteti, az összeférhetetlen vezetői viselkedés mögött gyakran a hangulati élet súlyos zavara áll. Az ideggyenge vezető nehezen birkózik meg a stresszes élethelyzetekkel, a vezetői lét túlfeszített mindennapjaival. Az előzőekben ismertetett vezetői típussal szemben a neurotikus személyiség rendkívül szenzitív, időnként túlérzékeny. Jóindulat is jellemezheti, a munkatársakat akár saját családjának is tekintheti, stabil idegrendszeri állapotban pozitív munkahelyi légkör, kiszámíthatóság jellemzi. Hangulata és viselkedése azonban többnyire hullámzó, kiszámíthatatlan, rossz állapotában tolakodó, sértő, és hisztériás lehet.

A hangulati zavar mögött gyakran szorongás, pánikbetegség, depresszió áll. A neurotikus vezető körül érthető módon gyakran cserélődik a stáb, munkaügyi perek és tartós betegállományba menekülő munkatársak nehezítik a munkáját. A megoldást, vagyis a neurotikus vezető eltávolítását szerencsés esetben többnyire saját maga segíti elő elviselhetetlenné váló dühkitöréseivel, nemegyszer teátrális viselkedésével.

Patológiás főnökök

Egy vállalat munkatársai számára a legnagyobb veszély a patológiás személyiségű vezető. Hogyan lehetséges, hogy patológiás személyiséggel valaki vezetővé válhat? A válasz sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk: úgy tűnik ugyanis, hogy a kíméletlen versenyre, az emberi értékek és érzelmek háttérbe szorítására épülő vállalati vagy intézményi működésmódban kifejezetten előnyt jelenthetnek olyan személyiségvonások, amelyek együtt járását a pszichológia a személyiség patológiás elváltozásaként értelmezi.

A borderline vagy határeseti személyiségzavarban szenvedő vezetők a neurotikus és a pszichotikus betegségek határán helyezkednek el. A neurotikusságnál leírt tünetek erőteljesen jellemzi őket, de a pszichotikusság kritériuma, a „valóságvesztés” csak ritkán figyelhető meg. Jellemzően depressziós, szociális fóbiában szenvedő, időnként nagy hangulati ingadozásokat mutató egyénekről van szó.

Megterhelő viszonyok
©

A borderline vezetőt különösen veszélyessé teszik emberi kapcsolatai. Gyakori a „sztárok”, a „bizalmasok” kiválasztása, majd a kapcsolatot megterhelő függőségi viszony kialakítása. A sztárokat magánéleti kérdésekkel traktálja, mások ellen manipulálja, viselkedése megterhelő, személyeskedő. A kedvenceket gyorsan cseréli, a kapcsolatot dühvel szakítja meg, lelkiismeretfurdalást ébreszt. Viselkedése kaotikus és kiszámíthatatlan.

És persze a pszichopata

Végül meg kell említenünk a beteg vezetők legveszélyesebb típusát, a pszichopata vagy szociopata vezetőt. A pszichopata, vagyis az antiszociális személyiségzavaros személyről viszonylag hiteles képet nyújtanak a hollywoodi sorozatok. Ahogy azt az 1984-ben elhunyt Hervey M. Cleckley amerikai pszichiáter, e személyiségzavar szakértője frappánsan megfogalmazta: a normális, hétköznapi ember tökéletes másolata, aki álarccal rejti el, hogy igazából semmilyen valós érzelemre sem képes, az embereket eszközöknek tekinti.

Milyen a pszichopata vezető? Intelligens, sima modorú, kellemes társalgó, aki bárkit bármikor képes föláldozni saját céljaiért. Pontosan olyan, amilyennek az egyik piacvezető cég csúcsmenedzsere elmesélte: „Berendelt bennünket, az egész menedzsmentet az irodába. Én szabadságon voltam a családommal. Nagyon fontos – mondta a telefonba. Több mint két órát vártuk, mire megjött, aztán elkezdett semmiségekről beszélni. Döbbenten hallgattuk. Mikor a bátorságom összeszedve megkérdeztem, hogy ezért rendelt vissza? Csodálkozó tekintettel, teljes nyugalommal azt mondta: ’ezek fontos dolgok, de most már mehet mindenki a dolgára.’”

Típusmixek

Leggyakrabban a fentebb leírt viselkedésmódok sokféle keveredése fordul elő. Nem írtam több más gyakori vezetői betegségről, például a paranoid gondolkodásról sem, amely a fenti betegségtípusok mindegyikénél megjelenhet. Képzeljenek el egy sima modorú főnököt, aki halkan behív az irodájába, szúrósan a szemed közé néz, és így kezdi: „Nem bízom magában!”. Nehéz elképzelni? Attól tartok, hogy egyáltalán nem.

Léder László pszichológus, tréner

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.




VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Titkos úti céllal indítanak repülőjáratokat Ausztráliában

Titkos úti céllal indítanak repülőjáratokat Ausztráliában

Rohamosan öregszik a magyarok autóállománya

Rohamosan öregszik a magyarok autóállománya

Merkely: Most semmi esélyét nem látom annak, hogy nyissunk

Merkely: Most semmi esélyét nem látom annak, hogy nyissunk