HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Elméletben lehetetlennek tűnik, a gyakorlatban azonban számtalanszor előfordul, hogy valaki problémás, sőt patológiás személyiséggel vezetővé válik. Az emberi értékek és érzelmek háttérbe szorítására épülő vállalati kultúrában kiválóan működnek, az árat viszont a munkatársak és családjaik fizetik meg.

József 55 évesen kényszerült új munkahelyet keresni magának. „Egész életemben sportoltam, vigyáztam az egészségemre – meséli –, de az új főnököm, egy harmincas fiatalember teljesen tönkretett. Az első naptól fenyegetődzött, kiabált, csapkodott. Rémálom volt a közelében lenni. Egy hónap múlva rosszul lettem, kiugrott a cukrom,16-os értéket mért az orvos. Eljöttem a cégtől, de már késő volt, azóta cukorbeteg vagyok.” A fenti történet sajnos gyakoribb, mint gondolnánk.

Normális, de…

A legtöbb problémás vezető ebbe a „kategóriába” sorolható. Személyiségük ép, de képzettségük, humán érzékenységük hiánya miatt jelentős károkat okoznak. Súlyosabb a probléma, ha a vezetőnek „nem volt gyerekszobája”, vagy más szavakkal: érzelmi intelligenciája nem megfelelő mértékű. A kategória klasszikus példái az „ajtóstól a házba” típusú junior vezetők, vagy a lelkiismeret-furdalás nélkül komisszártevékenységet folytató menedzserek.

Utóbbiak, ha úgy adódik, felsőbb parancsra, szemrebbenés nélkül teszik tönkre munkatársaik és azok családjainak életét. Közös jellemzőjük a „rosszindulat nélküli érzéketlenség”, amely a vezetői szerep teljes félreértésén alapul. Többnyire végrehajtó szerepben, náluk „okosabb” vezetők beosztottjaiként, időnként eszközeikként működnek.

A vállalat érdekében keménykedő főnökök túlélési ideje az adott intézmény munkakultúrájának függvénye. Szofisztikált, demokratikusnak tekinthető vállalati kultúrában többnyire maguk is előbb-utóbb spontán szelekció, netán felsőbb tisztogatás áldozataivá válnak. Sajnálatos módon azonban az alacsony transzparenciájú, nem demokratikus, irracionális vagy feudalisztikus elemekkel is jellemezhető intézmények és vállalatok igazi táptalajai ennek a rendkívül káros vezetői típusnak.

A neurotikus vezető

„Egyszer sírtam el magam 30 év alatt a munkahelyen” – meséli Andrea –, amikor a főnökasszony nem engedett el a lányom eljegyzésére a határidős munkák miatt. A kollegák éppen vigasztaltak, amikor kiperdült az ajtaján, és torkaszakadtából visítani kezdett: ’Nem sírunk, lányok!’ Nem tudom, hogyan lehet vezető, aki ennyire nem tud uralkodni magán.”

A hangulati élet zavara
©

Ahogy Andrea példája is szemlélteti, az összeférhetetlen vezetői viselkedés mögött gyakran a hangulati élet súlyos zavara áll. Az ideggyenge vezető nehezen birkózik meg a stresszes élethelyzetekkel, a vezetői lét túlfeszített mindennapjaival. Az előzőekben ismertetett vezetői típussal szemben a neurotikus személyiség rendkívül szenzitív, időnként túlérzékeny. Jóindulat is jellemezheti, a munkatársakat akár saját családjának is tekintheti, stabil idegrendszeri állapotban pozitív munkahelyi légkör, kiszámíthatóság jellemzi. Hangulata és viselkedése azonban többnyire hullámzó, kiszámíthatatlan, rossz állapotában tolakodó, sértő, és hisztériás lehet.

A hangulati zavar mögött gyakran szorongás, pánikbetegség, depresszió áll. A neurotikus vezető körül érthető módon gyakran cserélődik a stáb, munkaügyi perek és tartós betegállományba menekülő munkatársak nehezítik a munkáját. A megoldást, vagyis a neurotikus vezető eltávolítását szerencsés esetben többnyire saját maga segíti elő elviselhetetlenné váló dühkitöréseivel, nemegyszer teátrális viselkedésével.

Patológiás főnökök

Egy vállalat munkatársai számára a legnagyobb veszély a patológiás személyiségű vezető. Hogyan lehetséges, hogy patológiás személyiséggel valaki vezetővé válhat? A válasz sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk: úgy tűnik ugyanis, hogy a kíméletlen versenyre, az emberi értékek és érzelmek háttérbe szorítására épülő vállalati vagy intézményi működésmódban kifejezetten előnyt jelenthetnek olyan személyiségvonások, amelyek együtt járását a pszichológia a személyiség patológiás elváltozásaként értelmezi.

A borderline vagy határeseti személyiségzavarban szenvedő vezetők a neurotikus és a pszichotikus betegségek határán helyezkednek el. A neurotikusságnál leírt tünetek erőteljesen jellemzi őket, de a pszichotikusság kritériuma, a „valóságvesztés” csak ritkán figyelhető meg. Jellemzően depressziós, szociális fóbiában szenvedő, időnként nagy hangulati ingadozásokat mutató egyénekről van szó.

Megterhelő viszonyok
©

A borderline vezetőt különösen veszélyessé teszik emberi kapcsolatai. Gyakori a „sztárok”, a „bizalmasok” kiválasztása, majd a kapcsolatot megterhelő függőségi viszony kialakítása. A sztárokat magánéleti kérdésekkel traktálja, mások ellen manipulálja, viselkedése megterhelő, személyeskedő. A kedvenceket gyorsan cseréli, a kapcsolatot dühvel szakítja meg, lelkiismeretfurdalást ébreszt. Viselkedése kaotikus és kiszámíthatatlan.

És persze a pszichopata

Végül meg kell említenünk a beteg vezetők legveszélyesebb típusát, a pszichopata vagy szociopata vezetőt. A pszichopata, vagyis az antiszociális személyiségzavaros személyről viszonylag hiteles képet nyújtanak a hollywoodi sorozatok. Ahogy azt az 1984-ben elhunyt Hervey M. Cleckley amerikai pszichiáter, e személyiségzavar szakértője frappánsan megfogalmazta: a normális, hétköznapi ember tökéletes másolata, aki álarccal rejti el, hogy igazából semmilyen valós érzelemre sem képes, az embereket eszközöknek tekinti.

Milyen a pszichopata vezető? Intelligens, sima modorú, kellemes társalgó, aki bárkit bármikor képes föláldozni saját céljaiért. Pontosan olyan, amilyennek az egyik piacvezető cég csúcsmenedzsere elmesélte: „Berendelt bennünket, az egész menedzsmentet az irodába. Én szabadságon voltam a családommal. Nagyon fontos – mondta a telefonba. Több mint két órát vártuk, mire megjött, aztán elkezdett semmiségekről beszélni. Döbbenten hallgattuk. Mikor a bátorságom összeszedve megkérdeztem, hogy ezért rendelt vissza? Csodálkozó tekintettel, teljes nyugalommal azt mondta: ’ezek fontos dolgok, de most már mehet mindenki a dolgára.’”

Típusmixek

Leggyakrabban a fentebb leírt viselkedésmódok sokféle keveredése fordul elő. Nem írtam több más gyakori vezetői betegségről, például a paranoid gondolkodásról sem, amely a fenti betegségtípusok mindegyikénél megjelenhet. Képzeljenek el egy sima modorú főnököt, aki halkan behív az irodájába, szúrósan a szemed közé néz, és így kezdi: „Nem bízom magában!”. Nehéz elképzelni? Attól tartok, hogy egyáltalán nem.

Léder László pszichológus, tréner

Bástya elvtárs, a jégkirálynő és a fúria. Hogyan találta meg rossz főnökeinek „köszönhetően” a WMN vendégszerzője önmagát?

Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Pszichológia dióhéjban című könyvet.



Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Felkerült a netre 2500 PC-s játék, köztük egy nagyon jó horror

Felkerült a netre 2500 PC-s játék, köztük egy nagyon jó horror

Hogyan küzdhető le a szegénység? A Nobel-díjasok a nyomorban keresik a választ

Hogyan küzdhető le a szegénység? A Nobel-díjasok a nyomorban keresik a választ

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

9 méter hosszú, 3,5 tonnás, cápafogú dinoszaurusz maradványait találták meg

9 méter hosszú, 3,5 tonnás, cápafogú dinoszaurusz maradványait találták meg

Borkai Zsolt bejelentette: kilép a Fideszből

Borkai Zsolt bejelentette: kilép a Fideszből

Nincs roham a nyelviskolákban, több ezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból

Nincs roham a nyelviskolákban, több ezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból