Ha valakinek változtak az álmai az elmúlt hónapokban a karantén alatt, az nem csupán azért lehetett, mert – vélt vagy valós – krízishelyzetet élt át a járvány miatt, hanem egyszerűen azért is, mert valószínűleg más tempóban élhette az életét. Például nem kellett olyan korán felkelnie, mint normál hétköznapokon, és tovább tudott aludni. Ezzel nyugtatta meg bevezetésképp a képernyők előtt is szép számmal összegyűlt közönségét június 11-én Nógrádi Csilla klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, onkopszichológus.

A saját farkába harapó kígyócska

A rendhagyó szalonest során a szakember – akinek nemrégiben jelent meg Álomnapló című kötete – sorra válaszolta meg az online becsatlakozó résztvevők szűnni nem akaró kérdéseit. A kreatív álmok kapcsán például megerősítette, hogy ezek valóban hozhatnak megoldásokat, új ötleteket a hétköznapokban felmerülő problémákra. Ez azért lehetséges, mivel az alvás során az agy másképp működik, más pályákon haladnak ingerületek, ez pedig segít kizökkenteni a szokásos „gondolati” kerékvágásból.

Rendelje meg online!

Különösen akkor jön jól az ilyesmi, amikor már régóta foglalkoztat minket valami. Tudománytörténetből jól ismert August Kekulé álma. A német kémikus régóta dolgozott a benzol szerkezetének feltárásán, ám arra, hogy a szénatomok gyűrűként kapcsolódnak egymáshoz, csak állítólag azt követően jött rá, miután 1865-ban álmában látott egy a saját farkába harapó kígyócskát.

De az elbeszélések szerint egy évszázaddal később Paul McCartney álmában látott édesanyja – és annak megnyugtató mondata: „Let it be!” – ihlette a világhírű Beatles-slágert.

Elhunyt szülők az álmokban

Amúgy az elhunyt szülők megjelenése az álmokban nemcsak tipikus, de nagyon fontos jelenség is – hangsúlyozta Nógrádi Csilla. Feltűnésük egyrészt segíthet a gyászfolyamat megélésében, akár úgy is, hogy meg lehet beszélni velük valami elmaradt, és az illetőt még mindig foglalkoztató témát.

De mivel az édesanyjukat és édesapjukat az emberek valamiképpen integrálják a saját személyiségükbe, így a szülők álombeli megszólalásai gyakran az álmodó önmagával szembeni elvárásait testesíthetik meg.

Tudatos álmodás

Akár jól emlékszik valaki az álmaira, akár csak töredékesen tudja felidézni őket, a szakember szerint érdemes gyakorolni az álom rendszeres felelevenítését. Ez a folyamat ugyanis öngerjesztő, így egyre jobban fogunk (tudni) emlékezni az egyes részletekre, másrészt egyre jobban fogjuk tudni dekódolni is a jelentésüket.

Ez pedig érzelmi fejlődést hozhat, önismeretre vezet, „igazi választ hozhat a ’ki vagyok én?’ kérdésére”. Vagy épp arra, hogy mit száműztünk a tudattalunkba, mit fojtunk el magunkban – magyarázta Nógrádi Csilla.

Nógrádi Csilla

HVG Könyvek

Bár a tapasztalatok szerint a racionális emberek inkább kicsit logikusabb, rendezettebb álmokat szoktak látni, mint a kaotikusabb gondolkodású, életvezetésű személyiségek, de lehet dolgozni azon, hogy letisztultabbak (és így érthetőbbek) legyenek az alvás közben látott történetek. Sőt, mint a szakember elmondta, megfelelő gyakorlás és koncentráció nyomán akár akaratlagosan befolyásolni is lehet, miről-kiről szóljanak az álmaink.

„A tudatos álmodás technikája kicsit olyan, mint a meditáció, kitágulnak a lehetőségek, és sokféle dolgot ki lehet próbálni, mivel sem a fizikai, sem az erkölcsi törvények nem kötnek ilyenkor” – érzékeltette Nógrádi Csilla, milyen távlatok nyílhatnak meg a türelmes gyakorlás hatására. Akár konkrét kérdést is fel lehet tenni önmagunknak este, elalvás előtt, amire aztán szerencsés esetben majd az álomban keressük tudatosan a választ.

Az álmok memorizálásához megéri akár éjjel, ha felébredünk, le is írni vagy telefonba diktálni az éppen átélteket, mivel egy alvás során akár 4-6 álmodási ciklus is jöhet, amelyek aztán felülírják a korábbiakat, akármilyen fontosak is voltak azok.

Fulladás és eltévedés

HVG Könyvek

A kérdések során felmerültek a visszatérő álmok, olyan motívumokkal, mint például fulladás vagy eltévedés. Ilyen, újra és újra átélt álmokra akkor kerülhet sor, amikor a tudattalan nem tud elmondani valamit, ezért próbálkozik ismételten. Éppen ezért nem feltétlenül kellemesek, és fontos is figyelni rájuk, hogy értelmezni tudjuk (végre) a jelentésüket.

A fulladás például lehet a légzés kimaradásával járó alvási apnoé jelzése, de az is, hogy valaki fuldoklik egy problémától vagy személytől. Az eltévedés jelezheti, hogy valahol az illető letért arról az útról (akár kapcsolatban, akár munkában), amit jónak tart, és más irányba megy, mint kellene.

Nógrádi Csilla a rögtönzött álomfejtések során azonban többször is hangsúlyozta, hogy valódi elemzést nem lehet végezni az érintett személy és az élete ismerete nélkül. Ezek híján ugyanis inkább csak az általános szimbólumok alapján lehet megközelíteni egy álmot. Egy fulladásos jelenet ugyanis egészen mást jelenthet, ha valakinek a valóságban is volt ilyen életveszélyes tapasztalata, mint ha nem élt még soha át ilyet.

Egyetemes és egyedi szimbólumok

A hozzá fordulóknak egyébként minden esetben azt javasolja, hogy írják le az álmaikat – amire egyébként kreatív lehetőséget biztosít Álomnapló című kötete. Az egyes szimbólumok azonosítása és asszociatív megközelítése (akár egy megbízható személlyel való megbeszélése) ugyanis nagyon sokat jelenthet az önismeret és az álomfejtés útján.

A cél, hogy az egyes, egyetemes szimbólumoknak (mint mondjuk az anya, víz, oroszlán vagy vér) megtaláljuk az egyedi jelentését, amit a mi életünkben aktuálisan jelképez. „Az egyedi szimbólumok ugyanis minden esetben felülírják az egyetemeseket” – fejtette ki Nógrádi Csilla. Ezeket pedig csak úgy lehet megtalálni, ha vissza tudjuk követni egy-egy szimbólum feltűnését és értelmét az álmainkban.

Sikamlós elfojtások

A többek által is kérdezett erotikus álmokkal kapcsolatban a szakember fontosnak tartotta kiemelni, hogy sokszor nem azt jelentik, amit primer szinten átélt az álmodó. Vagyis elképzelhető, hogy egy szexuális tartalmú álom valamiféle testi szükségletet, vonzalmat, szeretetigényt jelez, de van, hogy egészen mást.

„Például elképzelhető, hogy a személyiségem egy rég elfeledett, elnyomott részével egyesülök ilyenkor újra.” És ez előfordulhat abban a zavarba ejtő esetben is, amikor valaki mondjuk a kollégájával, netán a főnökével él át álmában valami sikamlós szituációt, mert mondjuk ő testesíti meg az életének azt az elfojtott aspektusát.

Meg kell szokni, hogy az álom analógiákban „gondolkodik”, amit csak asszociációk révén lehet megérteni. És mindig a tudatszintünknek megfelelően adagolja az információkat, éppen ezért lehet, hogy pont az ellenkezőjét jelenti, mint elsőre vélnénk – hangsúlyozta befejezésül Nógrádi Csilla.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, melynek témája: újrakezdés a bizonytalanság korában.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.