A válasz egyértelmű, de épp fordítva van, mint elsőre hinnénk – derült ki a Journal of Applied Psyhology című folyóiratban közzétett tanulmányból. A Minnesotai Egyetem szervezetpszichológusai ugyanis arra jutottak, hogy minél magasabb valakinek a társadalmi-gazdasági státusza, a képzettsége/műveltsége és a jövedelemszintje, annál jobban visszavet(het)i a Covid–19 a pszichés jóllétét.

A tanultabb és/vagy kiemelkedően jól kereső emberek körében jóval nagyobb mértékben szaporodtak meg a depressziós tünetek, illetve csökkent az élettel való elégedettség, mint a kevésbé tehetősek között – emelte ki a kutatás vezetője, Connie Wanberg.

A pszichológusoknak kapóra jött, hogy kérdéseikkel kapcsolódni tudtak a világ egyik legnagyobb elemzőintézete, a Rand Corporation rendszeres életmódkutatásához (American Life Panel). Így ugyanazon az 1140 fős reprezentatív mintán tudták felmérni idén tavasszal, hogy miként élik meg az emberek a koronavírus-járványt, illetve miként változott ennek hatására a jóllétük az előző év azonos időszakához képest.

Volt honnan zuhanni

Rendelje meg online!

Az nemigen lepte meg a kutatókat, hogy az általános értékek jelentősen csökkentek 2019-hez képest, végül is a világjárvány és az azzal járó bezártság, bizonytalanság nemigen növelte senkinek sem az elégedettségét. A kérdésekből kiderült, hogy éppen a minden szempontból jobban „eleresztettek” között szaporodtak meg jelentősen a depresszióra utaló tünetek.

Ezek: rossz étvágy vagy épp falási kényszer, az érdeklődés hiánya, a tettvágy lelohadása, koncentrációs nehézségek még az újságolvasás és a tévénézés terén is, alvászavarok vagy kifejezetten a reménytelenség, kilátástalanság érzése.

A vizsgálatot végzőknek arra eddig nem sikerült tudományosan is alátámasztható választ találniuk, hogy miért a gazdagabbak, tanultabbak körében csökkent ilyen erőteljesen a jóllét. A lehetséges magyarázatok között felmerült például, hogy az említett csoportnak „volt honnan” zuhannia, hiszen körükben – normál viszonyok között – eleve magasabb az élettel való elégedettség és kevesebb a depresszió, mint a szegényeknél. A koronavírus azonban olyan kényszerhelyzetet teremtett, amelyet sem pénzzel, sem kapcsolatokkal nem lehetett kikerülni.

Státuszok és források

De az is elképzelhető – vélekedtek a minnesotai kutatók –, hogy a magasabb társadalmi-gazdasági státuszba tartozók nagyobb figyelmet szenteltek a pandémiával kapcsolatos híradásoknak, az ezek miatt fellépő szorongás pedig összességében rosszabb lelkiállapotba sodorta őket, mint akik kevésbé ügyeltek a koronás hírekre.

A harmadik – a tudósok számára egyébként a leghihetőbb – magyarázat a gazdagok „elkényeztetettségével” kapcsolatos. Eszerint az viselhette meg őket átlagon felül, hogy túlságosan hozzászoktak a rendelkezésükre álló lehetőségek és források bőségéhez, amelyek viszont a járvány miatt hirtelen megszűntek, vagy jelentősen beszűkültek. Ennek valószínűségét támasztja alá Wanbergék szerint az is, hogy a szegényebbeket a pszichéset kivéve minden más téren jobban megviselte a vírus.

A bizonyítás még hátravan, ebbe az irányba folytatják a munkájukat, amit a Covid–19 mostani, súlyosabb hulláma – sajnos – jelentősen megkönnyít. Hosszabb távon viszont abban is reménykednek, hogy a járvány farvizén mélyebb ismeretekre tehetnek szert a különféle társadalmi-gazdasági státuszok és a lelkiállapot összefüggéseiről.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.