Nem mindegy, hogy két ember milyen távolságban van egymáshoz képest, hiszen szeretni lehet ugyan messziről, de nagyon leleményesnek kell lenni, hogy a másik ilyenkor is érezze. A szeretet ugyanis aktivitás, és bizonyos kifejeződési formáit csak egész közelről lehet megvalósítani.

„Ha beteg lennék, a távol lévő másik, bármennyire is szeret, nem tudna ápolni, ha éhes lennék, nem tudna enni adni” – foglalta össze Büky Dorottya, a Feldmár Intézet munkatársa a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjén, egyebek mellett miért volt romboló hatással a karantén az emberi kapcsolatokra.

hvgkonyvek.hu

„A szeretetnek tök mindegy, milyen messze vagyunk” – vélekedett ugyanakkor beszélgetőpartnere és szerzőtársa, Feldmár András pszichoterapeuta, akivel nemrég jelent meg közös kötetük Másfél méter – Beszélgetések a szeretetről címmel. A lényeg Feldmár szerint nem a közelségben van. „Még, ha egymás testéhez tapadva is élnénk, akkor sem biztos, hogy tudnánk egymást szeretni. A szeretet nem egy gondolat vagy egy érzelem, hanem munka. Akkor szeretlek téged, ha valamin dolgozom, amiből neked hasznod lesz, ami az életedet gazdagabbá fogja tenni”.

Éppen ebből a definícióból következik, hogy a szeretet nem magától értetődő, sőt megszületése önmagában is kisebbfajta csoda – hívta fel a figyelmet a pszichoterapeuta. Hiszen „egyáltalán miért akarnék olyan dolgokat tenni, ami neked jó”?

Örüljünk, hogy egy anya szeret

Első hallásra megdöbbentő, de az anyai szeretet sem magától értetődő. Milliók dobják el a méhükben megfogant életet. Ezért az evolúció csodája Feldmár szerint, hogy sokan mégis örülnek ennek, hiszen így fennmaradhat és fejlődhet az emberiség. Nem szabad tehát eleve feltételezni az anyai szeretetet, hanem minden esetben örülni kell annak, hogy egy anya szereti a gyermekét.

Más kérdés, hogy akiben viszont megszületik ez az érzés, az semmihez sem fogható elköteleződést él át a kicsivel kapcsolatban – idézte fel saját anyai élményeit Büky Dorottya. „Nem sok ilyen kötődés van az életben, ami erősebb a halálnál.” Mint elmesélte, a gyermekei születése után mélységesen magától értetődő lett számára, hogy mindig számíthatnak rá a gyerekek, bármit csinálnak, sőt olykor a gyűlölet is megjelenhet kettejük között, hiszen ez semmit sem változtat a lényegen, mindig csak egy konkrét szituációnak szól.

Az aggódás babonája

Rendelje meg online!

Fordítva viszont egészen másképp alakul ki a szeretet – magyarázta Feldmár András. Egy elmélet szerint ehhez egy közvetlen élmény kell. Amikor a csecsemő az anyja mellét szopva belenéz annak arcába, és látja, hogy a véletlenül megharapott mellbimbó miatt fájdalomba torzul az arca, akkor döbben rá, hogy a mell és az arc egy és ugyanaz a személy. Addig csak kihasználta az anyját, szeretet nélkül itta a tejet, de amikor erre a kapcsolatra rájön, már sokkal kedvesebben szopik. Innen eredeztethető a szeretet alapdefiníciója: tudnálak bántani, de nem foglak.

Az anyai (és egyáltalán a) szeretetnek viszont nem része az aggódás – tette hozzá a pszichoterapeuta. Ő 17 évesen egy beszélgetésben fogalmazta meg, hogy azért, mert nem aggódik az édesanyja miatt, még nem szereti kevésbé. Hiszen „miért lenne jobb bárkinek az élete attól, hogy valaki aggódik érte?”. Szerinte az csak egy babona, hogy a szeretetet az aggódással fejezzük ki. Holott ez inkább csak teher a másik számára.

Miért nehéz szeretni?

Arra a kérdésre, hogy miért nehéz szeretni, többféle indokot is megfogalmaztak a szakértők. Sokszor azért nem könnyű a szeretet megélése, mert összekeveredik a szentimentalizmussal, a giccsel. De az elutasítás oka lehet az is, hogy annyira elcsépelt már ez a szó – magyarázta Büky Dorottya.

Az intellektus primátusa miatt pedig egyre inkább le is lehet nézni az érzelmességnek tartott szeretetet. Nehézséget okozhat, hogy a világban számtalan versenyhelyzet van, és nehéz szeretettel viseltetni valaki iránt, amikor le kell győzni. A szeretet fájó hiányát pedig végső soron az is magyarázhatja, hogy kifejezett munkát, odafigyelést, koncentrációt, energiát, időt igényel. „Sokan azt hiszik, magától megy, pedig energiát kell belefektetni, nem csak várni. Dolgozni kell rajta, és ez nagyon nem evidens” – fogalmazott Büky.

Tanuljunk meg szeretni

A rossz minták miatt pedig – merthogy sokszor minket sem szerettek úgy, ahogy jó lett volna nekünk – elbizonytalanodunk magunkban is. Ez azért is nagyon fontos – hangsúlyozták a szakemberek –, mert aki önmagát nem tudja jól szeretni, az másokat sem lesz képes. Önmagunkat viszont valakinek a segítségével lehet megtanulni szeretni. Ha gyerekkorban ez nem adatott meg, akkor felnőttként lesz szükség erre.

Akárhogyan is, a szeretet nem érzelmek, hanem döntés kérdése. És ez a döntés egyáltalán nem triviális – emlékeztetett Feldmár –, hiszen az a csoda, hogy az emberek nem bántják egymást még többet. Végső soron „mindannyian sorban állunk a temetőbe, mindenképpen meghalunk, és van egy választás előttünk: vagy bántjuk egymást, vagy szeretjük. Én azért inkább azt választom, hogy szeressek.”

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben örökölt sorsunkkal, a transzgenerációs hatással foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.