HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Hány éves koráig maradjunk otthon a gyerekkel, és egyáltalán ki maradjon otthon vele? Mit mond erről a pszichológia? Az új kötettel jelentkező Szél Dávid pszichológus többek között erről beszélt a HVG Extra Pszichológia nemrég indult podcast-csatornáján.

„Valójában nem segít az emberen, ha bezzegcsaládokat nézünk” – jelenti ki Szél Dávid pszichológus a HVG Extra Pszichológia magazin idén indult podcast-csatornájának első epizódjában. A Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője által vezetett beszélgetésben először is a bezzegelés természetéről esik szó.

Egyrészt minden család más, és sokkal inkább javunkra válik, ha érzékenyen, odafigyelve vagyunk jelen a saját családunk életében – hangzik el a Bezzegcsalád podcastsorozatban. Nem kell, hogy családunk egy elképzelt, ideális képnek feleljen meg, ráadásul a bezzegcsaládok is csak ideiglenesen lehetnek bezzegek, hiszen rengeteg változás zajlik az ő életükben is.

Szeretjük a hagyományokat

hvgkonyvek.hu

„Bezzeg, aki otthon marad” – kanyarodik rá a beszélgetés az aktuális témára, a gyermekével otthon maradó szülő szerepére. Az az igazi szülő, aki otthon marad – aki pedig nem marad otthon, vagyis az anya, az sokak szemében karrierista és szívtelen – hangzanak el a mélyen gyökerező hazai sztereotípiák, aminek a beszélgetők a nyomába erednek.

Alaptétel, hogy a magyar társadalom szemében szinte automatizmus és elvárás, hogy az anya maradjon otthon az óvodáskort el nem ért gyerekkel. Szél szerint ennek az egyik oka az, hogy szeretünk hagyományokban gondolkodni, és úgy képzelni, hogy ez mindig is így volt.

Pedig nem volt mindig így: „Az ősközösségek sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak a nemi szerepeket tekintve, mint a mai társadalmak” – mondja az Apapara blog és könyv szerzője, majd beszél arról is, hogy azóta is a különböző korokban eltérő hagyományok voltak jelen, eltérő helyszíneken és társadalmi csoportokban. Hoz erre egy példát: a francia arisztrokrácia számára az volt a természetes – és követendő hagyomány –, hogy kisbabáikat egy időre vidékre adták szoptatós dajkához.

Öt nap

De nem kell térben és időben ennyire eltávolodnunk a jelentől: míg Magyarországon az a norma, hogy az anya marad otthon, addig a skandináv országokban a szülőpár mindkét tagja több-kevesebb ideig otthon maradhat. Ezt részben a törvényeik is előírják. Jelenleg Magyarországon a születés után járó apaszabadság öt nap, és Szél szerint ez nagy gond.

hvgkonyvek.hu

Magyarországon 1982 óta van arra lehetősége az apáknak, hogy kivegyék a GYED-et is, de nagyon alacsony azoknak az aránya (négy-tíz százalék közötti), akik valóban élnek ezzel. A Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című, új kötettel jelentkező Szél Dávid szerint ez társadalmi és gazdasági szinten sem jó.

Hogy mi miért tartunk GYES-GYED-ügyben ott, ahol, annak történelmi okai vannak. Egy 1967-es gazdaságpolitikai technokrata döntés eredménye az anyák hosszú otthontartása: hozni kellett a Szovjetunió felé a teljes foglalkoztatottsági számokat, de a képzetlen nők tömegeinek nem tudtak munkát adni, ezért kikiáltották munkahelynek az otthonmaradást is. Így hozták létre az előbb két-, majd hároméves GYES intézményét.

Bölcsőde nem pró és nem kontra

Azóta a pszichológusok és nempszichológusok fejébe is befészkelte magát a mítosz, miszerint a gyereknek az a legjobb, ha hároméves koráig otthon marad vele (lehetőleg) az anyja. Ezt viszont Szél szerint semmilyen kutatás nem igazolja, hozzáteszi ugyanakkor, hogy nehéz is ezt jól kutatni, pláne országokon átívelően.

Azt ellenben alátámasztják a kutatások, hogy a kötődés kétéves korig mindenképp kialakul így is, úgy is. Amerikai kutatásokra hivatkozva mondja, hogy még egy korán elkezdett rossz bölcsőde sem okoz törést a kötődésben egy biztonságosan kötődő gyereknél. (Hogy mikortól számít egy bölcsődei kezdés korainak, az megint csak nagyon eltér a világon: van, ahol hat hónapos korban, nálunk például kétéves kor alatt.)

Ugyanakkor Szél Dávid sem a bölcsődék mellett, sem ellenük nem érvel, szerinte az a fontos, hogy a szülők – a gyerek igényét ismerve és a saját egyéni szempontjaikat is mérlegelve – közösen hozzák meg a döntést. Ugyanakkor nagy gondnak látja, amikor a fáradt és hajszolt szülőknek nincs idejük beszélgetni egymással. Másik gondként említi, hogy az anyák gyakran a társadalmi stigmáktól tartanak, ha bölcsődébe adják a gyereküket.

Ugyanakkor szerinte az is teljesen rendben van, ha az anya három évig otthon marad, főleg, ha szeretne, és ha a családnak, az apának és persze a gyereknek is jó így – és ha az anya nem ég ki közben. Mindkét helyzetből (bölcsőde – otthonlét) származhat előny a pszichológus szerint.

Csodálkozó tekintetek

És vajon miért kapnak az otthon maradó apák annyi csodálkozó tekintetet és fejcsóválást? – firtatja Szörnyi Krisztina. Szél Dávid többféle apaszerepben volt: dolgozott klasszikus munkaidőben, rugalmasan és volt otthon is. A második gyerekével hét-nyolc hónapot maradt otthon, ami „mindenkinek jó érzés volt”. Egyéni szinten nem tartja nagyon különleges dolognak ezt, egyebek mellett, mert feleségével abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy meghozhatták ezt a döntést.

Minden otthon maradt apa, akivel erről az időszakról beszélt, „fantasztikus élményként” élte meg a gyerekkel töltött otthonlétet. „Jó érzés, ha átadja magát az ember egy másfajta rendszernek, hogy megérti azt, hogy nem ő kontrollálja a dolgokat, megtanul együtt mozogni valaki mással” – sorolja Szél.

Sok gyakorlati hozadéka is van ennek az időszaknak: az apa is érteni kezdi, hogy a baba sírása mikor mit jelent, hogy melege van vagy fázik, ő maga pedig szuperérzékennyé válik a csecsemő jelzéseire, megtanulja kézben tartani a háztartást. Továbbá a tény, hogy a szoptatáson kívül mindent meg tud oldani, és ez nagy többletet ad neki. „Ezt nagyon izgalmas megtapasztalni.”

Mielőtt belevágott a GYES-időszakába, ő például attól tartott, hogy nem fog-e unatkozni, „de hamar kiderült, hogy egy kilenc-tíz hónapos gyerek elég kemény tempót diktál”. Az alvás-éhség-pelenkacserék teljesen kitöltötték a napjaikat. Utána már csak egy kérdés maradt benne: „Hogy jól csinálom-e?” – de mint mondta, ez a kétely teljesen máig sem tűnt el.

A Bezzegcsalád podcastsorozat itt érhető el.

Jöjjön el a március 29-i HVG Extra Pszichológia Szalonba, ahol Szél Dáviddal kényes gyereknevelési kérdésekről beszélgetünk. További részletek itt.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!