Vajon igaz, hogy a legnagyobb tragédiák magukban hordozzák az újrakezdés lehetőségét is? Vagy előfordulhat, hogy csak az elménk védekezik?
Balesetek, betegségek, természeti katasztrófák. Munkahelyi krízisek, kirúgás, szakítás, válás, szeretteink elvesztése. Olyan traumák, amelyek akár egy pillanat leforgása alatt darabokra törik az embert, akár fizikailag, akár lelkileg.
Az ilyen traumák alapjaiban változtatják meg az életünket, és más ember épül fel a krízisből, mint aki átélte azt. A trauma hatására átalakulhat világképünk és valamennyire a személyiségünk is. Azonban nem minden változás negatív, a trauma az automatikusan vele járó szenvedés mellett magában hordozza a fejlődés, a növekedés és az újrakezdés lehetőségét.
Mindezek alapján Richard G. Tedeschi és Lawrence G. Calhoun amerikai pszichológusok az 1990-es évek közepén definiálták a poszttraumás növekedés fogalmát. A poszttraumás növekedés eszerint olyan pozitív változás, amely nehéz, kihívást jelentő krízissel való megküzdés hozadékaként alakulhat ki.
Teret enged valami újnak
A poszttraumás növekedés az élet bármely területén megmutatkozhat, de jellemzően az alábbi helyzetekben érhetjük tetten:
1. A traumát átélt személy egyéni személyiségfejlődése, belső mentális erejének, kapacitásának felfedezése.
2. Az emberi kapcsolatok átértékelése, megerősödése.
3. A remény és a hála érzésének gyakoribb átélése, tudatosítása.
4. Spirituális fejlődés, a transzcendenssel való kapcsolat erősítése.
5. Az általános világkép pozitív változása.
A szenvedés tehát teret enged valami újnak, valami jobbnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy tagadnánk a veszteség feldolgozását kísérő nehéz érzelmeket: egy krízist követően a szenvedés elkerülhetetlen, de a fejlődés lehetősége megmutathatja a fényt az alagút végén.
Illúzió vagy valódi fejlődés?
Néhány gondolkodó azonban úgy véli, a poszttraumás növekedés elmélete nem több puszta illúziónál. Noam Shpancer amerikai pszichológus szerint a modern ember elsődleges célja a szenvedés megkerülése, az instant fájdalomcsillapítás. Így tehát, amikor valaki megpróbál értelmet találni a szenvedésben, és azzal vigasztalódik, hogy ami nem öl meg, az megerősít, valójában eltorzítja a valóságot.
A szakember szerint inkább arról van szó, hogy agyunk mindenáron megpróbálja rendszerezni a minket ért élményeket, valamint az ezzel kapcsolatos érzéseinket és gondolatainkat. Az így megalkotott ok-okozati összefüggések a pszichológus szerint sokszor hibásak.
Ugyanis, véli Shpancer, ha erősebbé is válunk egy krízis után, ez valójában nem a krízis miatt történik, hanem annak ellenére. Véleménye szerint tehát a traumák legyengítenek bennünket, a szenvedés értelmének kutatása sokkal inkább egy énvédő mechanizmus, mintsem valódi lehetőség a növekedésre.
Megoldás: a személyes élmény
Vajon létezik objektív igazság a poszttraumás növekedés kapcsán? Ha igen, melyik fent említett álláspontnak van igaza? Ha nem, elfogadható az egyén szubjektív megélése?
A poszttraumás növekedést tagadó tábor álláspontja szerint illúzió azt hinni, hogy a nehézségek nyomán erősebbé válhatunk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a másik tábor sem azt gondolja, hogy a növekedés automatikus és a szenvedés maga az, ami elősegíti a fejlődést.
Sokkal inkább azt hangsúlyozzák, a növekedés attól függ, mit kezdünk a krízisekkel, hogyan dolgozzuk fel őket. Többek között:
1. Hogy milyen nézőpontból tekintünk az eseményekre és a kapcsolódó érzéseinkre.
2. Hogy tudunk-e segítséget kérni és fel tudunk-e állni a földről egy nehéz időszakot követően.
3. Hogy a traumatikus eseményekkel kapcsolatban szégyenérzetünk kerekedik-e felül, vagy büszkén és bátran vállaljuk mindazt, ami történt velünk.
Akár illúzió, akár valódi lehetőség a fejlődésre, a poszttraumás növekedés fontos terület a traumát átélt emberek életében. Lehet, hogy nem is az a legfontosabb, mi az objektív igazság, azaz van-e valós esélyünk a növekedésre vagy sem. Ennél fontosabb lehet az, amit mi magunk tanulságként vagy tapasztalatként magunkkal viszünk.
Temesvári Orsolya
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a hála, a bizalom és a remény érzéseivel foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
