Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
- Te miért vagy itt? ADHD?
- Nem. Lacika diszes lett, Anna meg a tavaszi autóbalesetünk miatt PTSD.
- Ó, az komoly. És SNI-sek is vagytok?
A két szülő beszélgetésének akkor lettem fültanúja, amikor egy kedves iskolapszichológus ismerősömre várakoztam a szobája előtt. Lacikán és Annán kívül évente több tízezer gyerek kap hasonló címkéket Magyarországon.
A címkék a boltban segítik az eligazodást. És szeretjük vagy sem, a címkék megkerülhetetlen részei a mai magyar oktatási és gyermekvédelmi rendszernek is (az ADHD a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, a „disz” specifikus tanulási zavarok gyűjtőneve, a PTSD poszttraumás stresszt jelent, az SNI pedig a sajátos nevelési igényt). Meghatározott szolgáltatások, segítségi formák, támogatások csak bizonyos „címkék” után járnak. Jogszabály írja elő, kik és hogyan, milyen formában minősíthetik a gyerekünket; miközben a másik oldalon gyermeknevelési és pszichológiai könyvek garmadája szól arról: ne minősítsd a gyerekedet!
Megbélyegző helyzetek
A gyereknek nagyon könnyű belefutnia megbélyegző helyzetekbe. Elég, ha gyorsabb, lassabb, rámenősebb, vagy éppen szégyenlősebb a többieknél, a környezet gyorsan rásütheti: viselkedési problémás. A gyerek személyiségének, viselkedésének egy-egy jellemzője abban a pillanatban stigmává válik, pedig egyértelmű, hogy a személyiségét sohasem lehet egyetlen szóval elintézni. Gyerekjogi szempontból nem kérdés, hogy az ismert kategóriák, címkék csak másodlagos jelentőségűek lehetnek. Minden gyerek elsősorban gyerek, és csak másodsorban diszgráfiás vagy viselkedési zavaros.
Gyerekjogi alapelv az is, hogy minden elérhető segítséget és támogatást meg kell kapnia minden gyereknek ahhoz, hogy egészségesen fejlődhessen, tanulhasson és kibontakoztathassa képességeit. Továbbá fontos gyermekjogi előírás, hogy mindenkor a gyerek szükségletére kell reagálnom, és nem a rá ragasztott címkére. Ez fontos ahhoz, hogy elkerülhessük a megbélyegzést, a hátrányos megkülönböztetést, s nem utolsósorban, hogy a gyerek valódi szükségletére válaszoljunk.
Gyurkó Szilvia gyerekjogász cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, február 29-én megjelent számában olvasható, mely a személyiséggel foglalkozik: milyenek vagyunk, és milyen élmények képesek az idők során alakítani, változtatni a személyiségünket? Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál!
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítésa a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Ne egye meg a francia joghurtot.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
Keresztény és nem keresztény olvasókhoz.
A koncert folytatódott.
