Alice Taylor blogger, tanácsadó és Quake bajnok, cáfolja a széles körben elterjedt sztereotípiát, miszerint a férfiak jobbak az ilyen „számítógépes dolgokban”. Taylor szerint egy tavalyi, a BBC-nek készült kutatásából kiderül, hogy ez a hiedelem mennyire téves, különösen a fiatalabb generiációkat nézve. A kutatás eléggé megdöbbentő eredménye alapján az 5-65 év közötti korosztály 59 százaléka játszik valamilyen konzolos, számítógépes játékkal, de a 6-14 éves korosztály ez az arány közel 100 százalék. Ilyen számok mellett nem meglepő, hogy a lányok ez utóbbi korcsoportban alig maradnak el a fiúktól, 48 százalékuk mondhatja magát gamernek.
A vezető játékfejlesztő és forgalmazó Ubisoft hamar rá is repült ezen ifjú leányzókra, hogy külön nekik készített játékokkal tudjon megfelelni a felmerülő igényeknek. Az eredmény, amivel előálltak, viszont kiábrándító. Az Imagine sorozat tematikája mintha csak évtizedekkel ezelőtti kislányoknak szólna, kizárólag vásárlással, divattal, főzéssel, állatokkal és kisbabákkal lehet az új játékokban foglalkozni.
A reakció nem maradt el, női és gamer közösségi oldalak, blogok egy emberként hördültek fel: az Ubisoft szerint tényleg pusztán ezekre a hagyományosan női témákra kíváncsiak a mai kislányok? Ne felejtsük el, hogy a célcsoport felső korhatára 14 év, nehéz elképzelni, hogy a felső tagozatos tinik érdeklődési köre ennyire rózsaszín lenne.
Az Ubisoft kutatási eredményekre hivatkozik, amelyek alapján kifejlesztette az október hónap folyamán megjelenő Divattervező, Mesterszakács, Állatorvos és Kisbabák című játékait. „Készítettünk kutatásokat, tanulmányoztuk a piacot... ez az, amit a lányok igazán akarnak, úgyhogy megpróbáljuk kielégíteni az igényeiket... Ezek a játékokat valóban kislányoknak terveztük, akik szórakoztató játékokra vágynak és kedvenc hobbijuk felfedezésére. Az alapján, amit láttunk, egyikük sem említette, hogy rendőr szeretne lenni.” - válaszolt a kritikákra az Ubisoft részéről Shara Hashemi. „A játékokat olyan ötletekre és koncepciókra építettük, amelyekkel minden lány azonosulni tud, és amik képessé teszik a kislányokat, hogy növeljék a kreatívitásukat, miközben valódi tényeket és valós fogalmakat tanulnak meg.” - tette hozzá Hashemi a játékfejlesztő védelmében.
Értjük, egyértelmű: a lányok kreatívitási lehetőségei kimerülnek a főzésben, az öltözködésben, valamint a kisbabák és a kisállatok pátyolgatásában. Még szerencse, hogy vannak, akik, az Ubisofttal ellentétben, láttak már élő kislányokat, sőt, azt is tudják, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy „fejlődjön a kreatívitásuk” és felkészüljenek a „valódi” életre. Vicces, hogy a Girls Go Tech mozgalmat nem játékforgalmazó, számítógépgyártó vagy konzolfejlesztő cég találta ki, hanem az amerikai cserkészmozgalom. Talán őket kellett volna megkérdezni.
Kádár Mónika
