Számos meleg és leszbikus forrás tényként kezeli, hogy Lincoln homoszexuális volt, annak ellenére, hogy felesége és négy gyermeke volt. Az első, a témával kapcsolatos cikk 1976-ban jelent meg, a The Chicago Gay Crusader nevű magazinban Dennis Doty tollából. Doty számos korabeli forrásra hivatkozik, például egy Lincoln meggyilkolása után 27 évvel keletkezett újságcikkre, illetve az elnök összegyűjtött leveleiben talált, szerinte bizonyító erejű részletekre.
Abraham Lincoln |
A nyolcvanas években a nagy „bevallások” időszakában több amatőr vagy professzionális meleg történész próbálta utólag összeállítani az amerikai történelem meleg személyiségeinek listáját. Legtöbbjük nem ásott túl mélyre, és Doty cikkére, valamint egy Jim Kepner nevű levéltáros kutatásaira hivatkozva kétségek nélkül felvették Lincolnt a listára.
Akik esetleg további kutatásokat végeztek, olyan idézetekre hivatkoznak, mint amit Lincoln egy Speed nevű barátja tett, miszerint „soha még két férfi nem volt közelebb egymáshoz”, vagy egy korabeli beszámolóra, amely szerint egy Derickson nevű kapitány nagyon keskeny ágyban volt kénytelen aludni a későbbi elnökkel. Ilyen együttalvásokra mások is emlékeztek, már nem csak hadi körülmények között.
Valódi bizonyítékok hiányában Lincoln esetleges homoszexualitása hit kérdésévé vált, azok a történészek, akiknek szimpatikus a gondolat, azt olvassák ki a homályos forrásokból, akiket riaszt, hogy a komoly szakállas ember a férfiakat szerette, a saját teóriájukat látják igazolva.
Tény, hogy bár Abraham Lincoln 1842-ben
elvette feleségül Mary Toddot - akivel jogilag haláláig házasságban élt és négy gyerekük is született -, nőkkel való általános kapcsolatát mégis sokan problémásnak és távolságtartónak ítélik. Ezzel ellentétben úgy tűnik, a férfiakkal jobb viszonyt tudott kiépíteni, több közeli barátja volt élete során, ezek közül kettőről feltételezik bizonyos történészek, hogy a puszta barátságnál több lehetett köztük. A korábban emlegetett Speeddel például négy évig együtt éltek, de Lincoln időnként még politikai ellenfeleit is személyes jóbarátai közé sorolta. Néhány kutató szerint az elnök lehetett ugyan hűvös a nők irányában, de előfordult, hogy annyira megrázta egy nőismerőse halála - akiről csak feltételezik, hogy romantikus kapcsolat volt köztük -,hogy Lincoln depresszióba esett.
Tekintettel arra, hogy a korabeli társadalmi viszonyok között a legtöbb ember soha nem beszélt volna még heteroszexuális élményeiről sem, nemhogy olyasmiről, ami a hivatalos álláspont szerint akkoriban nem létezett, addig Lincoln homoszexualitása továbbra is hit kérdése marad.