"Mindenképpen szeretem. Akkor is, ha vörös"
Azt gondolnánk, hogy egy nemzet, amely évszázadok óta bővelkedik fehér bőrű, vörös hajú polgárokban, megtanulta megszeretni ezt a sajátosságot. Nem is tévedhetnénk nagyobbat.
Harry herceg |
Azt gondolhatnánk, hogy a brit szigeten, ahol évszázadok óta magas a fehérbőrű, világos szemű és vörös hajú emberek aránya, már volt elég idejük rá, hogy megszokják és megszeressék őket. Skóciában a legmagasabb az arányuk, 13 százalék, de Írországban is a lakosok egytizede eltér a többiektől a haja színe miatt. Legutóbb a mértéktartó brit Guardian közölt személyes hangú írást a vöröshajúakkal szemben tapasztalható előítéletekről. Az ürügy egy kiállítás volt, amelynek célja a vörös szín ünneplése, elfogadtatása és a társadalmi ellenállás csökkentése volt. A Jenny Wicks által készített fotókon és videókon szereplő gyerekek, nők és férfiak iskolai és egyéb támadásokról számolnak be. A politikai korrektség korában, amikor annyira ügyelnek, hogy a bőrszín és a vallás miatt ne érjen senkit hátrány, még mindig előfordul, hogy idegenek inzultálnak egy vörös hajú embert, sőt, rendszeres a megkülönböztetés a tanárok részéről is. Olyan megszólaló is volt, akit egy gyorsétteremben málnaturmixszal öntöttek le a haja miatt, pár évvel ezelőtt pedig még az is megtörtént, hogy egy reklámban egy vörös hajú családdal illusztrálták a balsorsot – a hirdető szerint vicces volt a fotó.