Emma Sayle 30 éves, 180 magas, igen csinos vállalkozó, és nem állhatja ugyan, ha madamnak vagy kerítőnek nevezik, de abból él, hogy szexet árul. Ő a tulajdonosa a Killing Kittens nevű privát klubnak, amely nem átlagos szexklub, hanem, legalábbis Sayle szerint, az egyik legexkluzívabb és legkifinomultabb klub Európában. A Killing Kittens egyedisége abban rejlik, hogy nőközpontú, és nem csak nőknek szól ugyan, de a nőket helyezi előtérbe; ők hozzák a szabályokat, amelyeket szintén csakis ők szeghetnek meg. „A rendezvények nem alfa nőknek, hanem érzéki, nőies nőknek szólnak, akik ezeken az estéken kényszer és elvárások nélkül (...) szabadon és szexin szórakozhatnak” - mondta Sayle a Sunday Times angol hetilapnak. A klub szabályai szerint a rendezvényen részt vevő férfiak csak nőkkel érkezhetnek, semmit sem határozhatnak meg a parti alatt, mindaddig várniuk kell, amíg valamelyik nő ki nem választja őket, ha pedig nem kerül sor rájuk, akkor egész éjszaka csak nézelődők maradnak, ha tetszik nekik, ha nem.

© Kádár Mónika

A rendezvényeken több őr járkál, hogy sehol ne legyen egyedülálló férfi, aki a sarokból figyelve élvezkedik és azt is ellenőrzik, hogy senkinél ne legyen kamera vagy mobiltelefon. Bármilyen felvétel készítése szigorúan tilos és kizárást von maga után. Az arcmaszk kötelező, de amíg a nők azt viselnek, amit akarnak, a férfiaknak ki kell öltözniük, az edzőcipő és a póló nem megengedett, még híres embereknek sem. Ha pedig valamelyik résztvevőnek problémája akad, mert valamelyik tag nem az előírt etikett szerint viselkedik, a tagok fórumán lehet panaszt tenni, amit azonnal elbírálnak. Sayle szerint az atmoszféra a meghatározó értéke a klubnak, amelybe csak gazdag és csinos, egyedülálló vagy kalandos párkapcsolatban élő nők és partnereik léphetnek be. „Az esték telve vannak szexi várakozással. A sok csinos ember halkan pusmog és lopott pillantásokat vált az isteni kosztümök, a méregdrága fehérneműk, a macskafülek, bóbiták, a Louboutine-ok, a selyemszalagok, a csillámos végtagok és selymes testek tengerében. Az emeleten  harminc alig öltözött pár szerelmeskedik, a szoba közepén összetolt, többszörös méretű fekete bőrágyon. Ugyanennyi nézi őket, halkan beszélgetve a szoba sarkaiban” - mesélte az egyik tag egy tipikus éjszakáról, amelyből körülbelül húszat tartanak évente, és egy-egy estéért alkalmanként 150 font (mintegy 50 ezer forintnyi) részvételi díjat kérnek.

A Killing Kittens népszerűsége egyre nő, jelenleg 6000 ezer tagja van, ami majdnem ezerrel több, mint tavaly ilyenkor volt. A tagok 80 százaléka nő, Sayle szerint többségük elit háttérrel rendelkező, privát iskolákban tanult értelmiségi. A klub sikere abban rejlik, hogy néhány szemérmetlenül gazdag tag engedi a méregdrága londoni lakásán megtartani ezeket az elit éjszakákat, ami nemcsak a hangulatot adja meg, hanem bennfentességet is kölcsönöz az eseménynek. A tagsághoz Sayle asszisztense végzi el a kutatómunkát minden aprólékosan kitöltött kérdőív és jelentkezési lap alapján, így biztosítva, hogy senki sem vadásszon híres emberek leleplezésére, és hozományvadászok, pénzre hajtó lányok ne kerülhessenek be a rendezvényekre. Minden három jelentkezési lapból legalább egyet visszautasítanak.

A Killing Kittensnek nemcsak angol látogatói vannak, a tagok egyharmada a kontinensről érkezik a partikra, és az igény olyan nagy, hogy a New York-i testvérklub, ami az év végén nyitja meg kapuit, már el is készült. Sayle tervei között szerepel egy új hely Edinburgh-ban és egy másik talán később Párizsban is. Óriási siker ez egy olyan klubnak, amely alig három éve van a piacon. Kritikusai szerint viszont, mivel a klub csak a szépeket és a gazdagokat engedi be, nemcsak elitista, de mélyen nárcisztikus is. Na és akkor mi van? - kérdezik a tagok, akik szerint az átlagember csupán féltékeny.

A Sunday Times szerint tanulmányok tucatjai szólnak arról, hogy a nők vágyai nárcisztikusak, hiszen ha valaki, legyen az egy másik nő, szexinek talál minket és vágyakozik utánunk, attól még kívánatosabbnak érezzük magunkat, az élmény felszabadít minket, a gátlások pedig lehullanak. Ha  erről az oldaláról közelítjük meg a Killing Kittens klubot, akkor Emma Sayle valószínűleg jó piaci érzékkel tapintott a kielégítetlen igényekre.

Krisztina O'Brien