Valószínűleg maga Turner is örömmel látná, micsoda felhajtás övezi a róla elnevezett művészeti díj átadását hazájában, bár nehezen tudjuk elképzelni, hogy a díjazottak által készített alkotásokkal szimpatizálna a varázslatos tájképeiről és akverelljeiről híres angol festő. A lapok hosszasan boncolgatják minden évben a lehetséges jelöltek, majd később a valószínű nyertes nevét, valószínűleg fogadásokat is lehet kötni a megfelelő fogadóirodákban. Aztán, amikor kiderül, kit választott a döntéshozók testülete, csak még nagyobb szóbeszéd tárgya, mennyire érdemelte meg a győztes az elismerést.

A győztes alkotó és a 7 milliós falfestés © AP

A Tate Gallery által adományozott díj ugyanis egyáltalán nem feltétlenül a legnépszerűbb művészt illeti, időnként kifejezetten hatalmas botrány keveredik a nyertes megnevezése után. Annak idején például Damien Hirst formaldehidben tartósított cápájáról egyáltalán nem a tehetség jutott mindenkinek az eszébe, ahogy Tracey Emin használt ágyneműje és óvszerpapírjai sem a művészet szépségeiről meséltek a közönségnek.

Az idei győztes, Richard Wright valóban gyönyörű mintákat fest, viszont nem vászonra vagy egyéb hagyományos táblafestmény alapra, hanem falakra, amivel sokak szemében a szobafestő-mázoló szintjére redukálja tehetségét. “Szeretném, ha megcsinálná a nappalimat” - mondta egy résztvevő a Timesnak a díjkiosztó után, és csak egyetérteni tudunk, látva a győztes munkáit. Egy eredeti Wright egyből akár duplájára is növelné lakásunk értékét, csak költözésnél nehéz lenne magunkkal vinni.

KM