A magyar fagylalt fogyasztás sajnos sehol nincs az amerikaihoz képest, ahogy a választékot sem mondanánk igazán kielégítőnek. Mostanra sikerült feltornázni az igazán jó minőségű fagylaltot gyártó márkák számát az országban, ami még mindig nem sok, de a tíz évvel ezelőtti lehetőségekhez képest szinte kánaánnak mondható.

Most következő listánk természetesen tökéletesen szubjektív, bár sok éves, igen élvezetes kutatás áll mögötte. A sorrend nem jelent valódi sorrendet, ezen a körön belül, ahol a minőség körülbelül azonos, már csak az egyéni preferenciák döntenek. Igyekeztünk teszteléseink során több féle ízlésű alannyal kóstoltatni, hogy minél teljesebb közös véleményt tudjunk formálni.

Haagen Dazs
Ez az a fagylalt, ami után mindannyian sóvárogtunk az amerikai filmek és könyvek alapján és ami sokáig Párizsban volt a legközelebb elérhető. Ennek a borzalmas, minket ért diszkriminációnak szerencsére rég vége, már alföldi kisvárosokban is kaphatóak a prémium márka termékei, megsúgjuk, hogy időnként még olcsóbban is, mint a fővárosban. A Haagen Dazs dobozos változata körülbelül 10 ízben kapható (nem sikerült a forgalmazóból kiszednünk a listát) az ország nagy részén, bár a teljes választék ritka. A legnépszerűbb íz nagy meglepetésünkre a strawberry cheesecake, azaz az epres sajttorta, amit a legkevésbé sem gondolnánk a neve alapján hagyományos kreációnak. Az elnevezés azonban ezúttal egy csöppet túloz, a torta rész ugyanis nem igazán jelentős és valószínűleg pont ez a siker titka. A strawberry cheesecake tesztünkön is nagyon jól szerepelt, szinte állandó lakója hűtőnknek, az időnként kissé bonyolultnak tűnő Haagen Dazs ízek közül ez jelenti ugyanis a haladók és a konzervatívak legjobb kompromisszumát, bárkinek ajánljuk. A márka egyik fontos jellemzője a magyar vásárlónak szokatlan tömörség, keménység, akad olyan íz, amely az 500 milliliteres dobozban 430 grammos súlyt produkál. Így ha a grammonkénti egységárat nézzük, máris jobban érezhetjük magunkat, amiért annyi pénzt adtunk jégkrémért. Hogy kinek melyik lesz a kedvenc íze, azt sosem lehet előre tudni, próbálkozni kell. Van olyan tesztelőnk, aki mereven elutasítja a “kutyulmányokat”, utálja a karamelt és a kekszdarabokat, ezzel a brand ízeinek jelentős részét eleve kizárja, de így is marad pár. Különösen, ha az Aréna Plázában található Haagen Dazs fagylaltozó kínálatát nézzük, ahol folyamatosan 24 féle íz kapható, de a Culinarisban is feltűnnek olyan dobozos változatok, amelyek más boltokban nem. Mint például az idei limited edition egyik darabja, a citromos sajttorta. Megkóstoltuk, finom, de az eprest nálunk nem verte.

Ben&Jerry
Ha valaki túlzottan kimódoltnak érzi a Haagen Dazs ízeit, akkor az itthon csak a Culinaris boltjaiban kapható Ben&Jerryt még elszálltabbnak fogja találni. A márkának valóban van egy erőteljesen bolondos jellege, de a szó legjobb értelmében. Már a doboz sem a szokásos, “jaj de elegáns vagyok” stílus, ám a hippis külső ellenére a Ben&Jerry semmiben nem marad el prémium kategóriás versenytársaitól. A mi köreinkben a vicces nevű Chunky Monkey, azaz izmos vagy sűrű majom nevű kreációja lett a legáltalánosabban kedvelt. A banános, vaníliás fagylalt apró csokoládé banánokat rejt, melyeket a konzervatívabb ízlésű fogyasztók könnyedén át tudnak szolgáltatni befogadóbb társaiknak. Ha ezt a nevet és ízt furcsának találja valamelyik olvasónk, akkor elmondjuk, hogy a márka nevezett már el fagylaltot halott gitárosról is, illetve Barack Obama győzelméről is, amiből egyértelmű az ideológiai háttér is. Ez csak azért furcsa, mert 2000 óta az Unilever viszi a céget, az alapítók már nem vesznek részt a fejlesztésekben, de úgy látszik, a multi felfogta, ez hozzátartozik a brandhez. Az idei ízek közül a Fairly Nuts-ot (majdnem őrült/diós, szójáték) kóstoltuk, amelyet egy vásárló alkotott meg, megnyerve az erre kiírt pályázatot. (Ugye mondtuk, hogy bolondok?) A Fairly Nuts karamellás alapban pralinés mandulákat rejt, abbahagyhatatlan. A Ben&Jerry ráadásul rengeteg bio alapanyagot használ és sok terméke teljes mértékben fair trade, úgyhogy még a lelkiismeretünk is tiszta lehet. A tömörsége a Haagen Dazséhoz hasonló, bár valamivel kevesebb gramm fér bele a félliteres dobozokba, ám a meglepetések bőven kárpótolják a fogyasztót.

Mövenpick
A Mövenpick prémium fagylaltja hosszú időn át délibábként jelent csak meg a hazai üzletekben, mire felfogtuk volna, hogy létezik, már el is tűnt, pedig igen kíváncsiak voltunk rá. Idén aztán visszatértek és alaposan végig is kóstoltuk mind a 8 ízt, amelyek félliteres csomagolásban elérhetőek már a jobb helyeken. A választék alapján (karamell, kávé, vanília, tiramisu, eper, sztracsatella, svájci csoki, juharszirupos dió) egyértelmű, hogy a svájci cég elsősorban a hagyományosabb ízeket kedvelő vásárlókat célozta meg a boltokban, bár gasztro forgalomban ennél jóval messzebbre rugaszkodnak, például balzsamecet és bazsalikom ízt is kínálnak. Az elnevezések nem hazudnak, valóban egy határozottan tradícionálisabb jellegű fagylalttal állunk szemben, ami azonban nem negatívum, sőt, könnyen lehet, hogy pont ettől lesz sikeres az átlagvásárlók körében itthon. Nehezen tudnánk kedvencet hirdetni, mert a Mövenpick ízei erősen megosztották a tesztelő csapatot, mindegyiknek megvolt a saját rajongója, aki szerint az övé a legjobb. Mindenesetre ki kell emelnünk a tiramisut, ami a piacon elérhető, ezt a nevet bitorló vackokkal szemben valóban csodás, a másik nagy meglepetést pedig a már a neve miatt is rendkívül hátrányos helyzetből induló sztracsatella jelentette, amely tényleg új jelentéssel ruházta fel ezt az ízt számunkra. Kiemelnénk még a svájci csokit, amely ugyan közelebb áll a tejcsoki élményéhez, mégsem émelyítő és a fagylaltban lévő vékony csokoládé rétegek remekül tagolják az állagát. Igen, az állag, nos jóval habosabb, mint a korábban taglalt két márka esetében, amitől sokkal könnyebben fogyasztható. A gyors olvadás miatt azonban a doboz nem maradhat elől sokáig, mert ez hamar az élvezet rovására mehet, szóval a dobozból kanalazás csúnya szokását ez esetben muszáj lesz mellőzni, hacsak nem esszük meg az egészet egy ültő helyünkben, ami végül is egyáltalán nem lehetetlen. A hagyományosabb ízekhez és megjelenéshez képest a technológia a legmodernebb, a haladóbb gasztronauták számára már ismerős lehet a sous vide módszer, ehhez hasonló eljárással készülnek a habos Mövenpick fagylaltok is. Értelemszerűen a levegősség miatt kevesebb fér a dobozba, ez a Nestlé által meghatározott ajánlott fogyasztói árban is megmutatkozik.

Spar

Listánk utolsó, de nem kevésbé kedvelt résztvevője bizony tényleg a Spar hálózat egy sajátmárkás terméke, nem látják rosszul. Bevallottan erős vonzalmat érzünk a bio termékek iránt és mivel a Spar a Natur Purral és a Vitallal több esetben bizonyította, hogy sajátmárkás termékei nem csak állják a versenyt, de sokszor még le is körözik a mezőnyt, ezért ahogy megláttuk, azonnal kipróbáltuk. És azóta gyakorlatilag képtelenek vagyunk abbahagyni. Választék az persze nem nagyon van, félliteresben két íz létezik, csokoládé és vanília, de van még néhány pálcás, illetve tölcséres változat. A csokoládé jobban megosztja tesztelőinket, ellenben a vanília iránti elragadtatásunk határtalan. Semmi szélsőségesre nem szabad számítani, egyszerű, jófajta vanília ízről van szó, közepesen tömör változatban. Különösen tökéletes, ha a fagylaltot nem magában, hanem kávéval vagy valamilyen szósszal kívánjuk fogyasztani. A legnagyobb meglepetést ebben az esetben az ár jelenti, ugyanis 6-700 forintba kerül, a helyszíntől függően. Vaníliában verhetetlen az ár-érték arányuk.

A felsoroltakon kívül természetesen léteznek még jó dobozos fagylaltok Magyarországon. A Culinarisban találhatunk Green&Black bio fagyikat, a Mackies-től is kínálnak néhány ízt, ahogy néha a középkategóriás márkáknak is sikerül egy-egy változatot eltalálni. De ha állandó, megbízható minőséget akarunk és fontosak számunkra a felhasznált alapanyagok, akkor azt nem fogjuk olcsón megúszni. Az árak elég széles skálán változnak, hallottunk már 1400 és 2800 forintos Haagen Dazsról is például, de általában valamivel 2000 forint alá árazzák a prémium kategóriát. A Mövenpick elvileg olcsóbb, hiszen a habosító eljárás miatt kevesebb fér egy dobozba, de a kereskedők nem feltétlenül veszik ezt figyelembe, úgyhogy érdemes résen lenni. A legstabilabb árakat egyébként a Culinaris produkálja, ahogy a kínálat területén is erre a cégre lehet a legjobban számítani.

Az év fagylaltja versenyről készült beszámolónkat ide kattintva olvashatja el.