Testünk formálásának fajtái közül szót ejtettem már a leglátványosabb, legpörgősebb módszerről, a kardioedzésekről, következzék az, ami izmaink és ízületeink egészségéért felel: a nyújtás.

Szakértő segítség

A Pilates blog mindenről szól, ami az egészséges életmódhoz kapcsolódik: sportról, mozgásformákról, étrendről, szabadidőről. Szerzője pilates oktató és személyi edző, aki igyekszik leszámolni az általános tévhitekkel: ezért szó esik még egy kis anatómiáról, motivációról és lustaságról, külsőnk alakformálásáról és belső hozzáállásunk alakításáról. A blog 2. helyezést ért el a Goldenblog egészség-életmód kategóriájában.

Rajongói azért szeretik a nyújtó avagy stretching edzéseket, mert nem hajtja ki belőlünk a lelket. Mások - főleg a kemény edzés hívei - lenézik a nyújtást: pont ugyanezért. Holott mekkorát tévednek! Az egészséges izom ismérve ugyanis nem csupán az, hogy milyen erős, hanem az is, hogy milyen hosszú és ruganyos. Vagyis a két típusú izommunka feltétlenül kiegészíti egymást.

A nyújtó edzések olyanok az elgyötört testnek, mint egy remekbe szabott fizikai wellnessprogram. Ezek a mozgásformák ugyanis – élen a jógával és a Pilatesszel, illetve a BodyArt és egyéb neveken futó stretching órákkal – testünk két olyan alkotórészét veszik kezelésbe, amelyek a fájdalmak és kellemetlen közérzet hátterében állnak. Az egyik a már említett izom: a nem edzett, illetve éppenséggel túledzett izmok ugyanis milliméterekkel megrövidülhetnek fizikai valójukban, ezért nem is tudnak kényelmesen „kinyújtózni”: ezek a „beállt”, merev izmok a leggyakoribb okai a hát- és derékfájásnak, rossz testtartásnak, vagy épp az izompacsirták robotszerű mozgásának.

A másik kritikus állapot az ízületek és szalagok hogyléte: gondoljunk csak a vállunkra, csípőnkre, térdünkre. Ezeken a pontokon gyakori jelenség, hogy az ízületünk egy idő után elhasználódik, már nem tud mozogni avagy fordulni abban a szögben, ami természetes lenne; a szalagok pedig csakúgy megrövidülnek, mint az izmok: például képtelenek vagyunk kinyújtani teljesen a térdünket.

A bemerevedett izmok és a deformált ízületek, valamint a velük járó helytelen testtartás együttesen a legtöbb hétköznapi fájdalomérzet okozói, de az sem lélegezhet fel, aki egyébként rendszeresen edz, hiszen a kardio és erősítő mozgásformák önmagukban nem helyettesítik a nyújtást, sőt, a nem lenyújtott izmok még nagyobb sérülésveszélynek is ki vannak téve.

Mit tudunk tenni a ruganyos és hajlékony testért?

Ha eddig hanyagoltuk a testmozgást, keressünk fel egy órát, ami szimpatikus: lehet ez Pilates, jóga, gerinctorna, stretching. Ha mást – még! – nem mozgunk mellette, érdemes olyan foglalkozásra járni, ahol egy kis izomerősítés is van a palettán: ezt általában megtaláljuk az óra leírásában.

Ha más jellegű mozgásba már belevetettük magunkat, minden esetben nyújtsunk le utána (ez alkalmanként 5-6 percet vesz igénybe, ennyit ne sajnáljunk az izmainktól), illetve igyekezzünk heti 1 alkalmat beiktatni kifejezetten a fent említett órákból. A testünk meg fogja hálálni a gondoskodást, mert a ruganyos izom terhelés hatására több erőt képes kifejteni, azaz meglevő edzéseink hatékonysága is nőni fog, a teljesítményünkkel egyetemben.

Ne csüggedjünk akkor sem, ha úgy érezzük, hogy rajtunk képtelenség segíteni, mert túl nagy hendikeppet jelent már a sok évtized: a testünk csodálatos szerkezet, és a legtöbb károsodott folyamat visszafordítható. Ötven-, hatvan-, sőt hetvenévesen is javíthatunk még az életminőségünkön! A nyújtó tornák általában betegségek vagy fiziológiai panaszok mellett is végezhetők, ám ezekről mindig tájékoztatni kell az órát tartó oktatót.

A nyújtó mozgások mellett szól még, hogy elképesztően gyorsan érezhető a hatásuk. Egy-két alkalom után csökkennek a mindennapokat megkeserítő fájdalmak, további pár alkalom után kirívóan szép testtartást láthatunk a tükörben, és egyik napról a másikra jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Kinek ne lenne kedve ezek után belemerítkezni a tetőtől talpig megújulás élményébe?