Kerek e világon számos olyan zarándokút várja a meggyötört turistákat, amely reménnyel, hittel, és – ha igaz – egészséggel ajándékozzák meg a nagy utazókat. Utánajártunk, melyek azok a helyek, amelyek a legtöbb csodát ígérik a gyógyulni vágyó testnek és léleknek.

Az élet vize – Lourdes, Franciaország

A Pireneusok lábánál fekvő Lourdes-ban 1858. február 11-én, egy csütörtöki napon varázslatos csoda történt: egy barlang bejáratánál megjelent egy fehér ruhás nőalak egy parasztlány előtt, és felszólította az ifjú Bernadette-et: „Gyere el hozzám 15 napon át, és cserébe megváltalak!" Bernadette a jelenés kérésére kezdett inni a környékbeli mocsár vizéből, és miután a faluban elmesélte különös kalandját, tizenkettedik látogatására már papok és plébánosok is elkísérték őt. Bernadette sokak szerint az egyház nyomására adta be a derekát, és utólag kinyilatkoztatta, az asszony azt mondta neki: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás." Ám szkepticizmus ide vagy oda, akár Mária, akár Isten, akár egy tündér, akár Lady GaGa adott útbaigazítást a leánynak, exhumált holtteste a mai napig mumifikálódott állapotban van: nem fogott rajta az idő. Bernadette-et 1933-ban szentté avatták, arany- és üvegkoporsóba fektetett teste pedig a szülői házánál lévő, róla elnevezett kápolnában nyugszik. A szent falucska mára turistalátványosság és zarándokok hely lett, sőt Madonna elsőszülött leánya is a Lourdes nevet viseli. Ezek után igazán nem csoda, hogy a mocsárból lett forrás vizét gyógyulni vágyok tömegei isszák, fürdenek benne, sőt cipelik haza kannás borra emlékeztető műanyagpalackokban.

Az élet sója – Holt tenger, Jordánia, Izrael

A Holt-tenger vizében megmártózni nem csak a Vizipók Csodapókra emlékeztető póz miatt különleges élmény: a tó sótartalma 33 százalékos, azaz tízszer olyan magas, mint a tengereké. Belekóstolni olyan, mintha koncentrált sóoldatot szürcsölnénk. Szerencsére azonban nem meginni kell, hanem megmártózni benne: a titok ugyanis a bőrünk pórusait kitöltő víz összetételében rejlik. Mindössze negyed óra, és a fürdőző bőre kisimul, megtelik élettel, fényesebben ragyog, mint valaha. A csoda az iszapban – és így a vízben is – található magnézium-kalcium kombónak köszönhető, amelyeket a nyomelemek és ásványi anyagok koronáznak meg, ezek pedig nem csak a bőrünknek, de az ízületeinknek is új életet adnak. A recept persze nem ilyen egyszerű: az elmúlt évtizedek során tudósok százai próbálták meg mesterségesen előállítani a holt-tengeri sót, ám a próbálkozások sosem jártak eredménnyel.

Creative Commons

A hátrányból előnyt kovácsolva számtalan, kozmetikumokat és gyógyhatású készítményeket árusító cég repült rá a lehetőségre, hogy a „ha a hegy nem megy Mohamedhez” elvén bemutassák produktumaikat az egész világnak.  Egyes szépségszalonok arra is lehetőséget teremtenek, hogy sókristályokkal „kibélelt” mesterséges barlangban élvezhessük a természet csodájának áldásos hatását: a Holt-tenger vizével hajszál pontosan megegyező hőmérsékletű vízben fél kiló  sókoncentrátumot feloldva stimulálják az immunrendszert, így azonnal megkezdődik méregtelenítés.  

Ízek, imák, szellemek – Bali

Bár Baliról manapság sokan azt hiszik, hogy a sziget csupán az Ízek, imák, szerelmek című film forgatása alkalmából épült díszlet, valójában Liz Gilbert előtt is milliók zarándokoltak az Istenek lakóhelyéhez – ahogy sokan nevezik. A sziget szíve a Gunung Agung vulkán, amely a balinézek hite szerint az égiek főhadiszállása. Ez a szent hegy iránytűként szolgál a hívőknek lakóházaik építésekor, sőt, sokan  éjjelente fejjel a vulkán felé alszanak. Ezzel viszont még nincs vége a Grimm-meséket megszégyenítő kalandoknak: a tengerre néző oldal a gonosz ráksaszák birodalma: innen reppennek szét a sötétség démai, és merülnek alá a trópusi rengetegbe. Bármily bizarrul hangzik, ezek a boszorkányok, ördöglények és szellemek épp oly fontosak Bali népének életében, mint az isteneik: gyümölcstálakkal és virágkoszorúkkal kényeztetik a negatív erőket, hiszen – ahogy ők mondják – a világot a jó és a rossz egyensúlya tartja forgásban.

Könnyen előfordulhat, hogy ide látogatva valamelyik vajákos arra biztat minket: egy-egy démon kiengesztelésére tegyünk fel egy nagyobb összeget a kakasára, amely egy halálos viadal elébe néz. Ám emlékeznünk kell: az ilyesmit nem csak a törvény bünteti, de könnyen elbúcsúzhatunk pénztárcánk teljes tartalmától is. Nem ritka, hogy egy-egy balinéz az egész házát jószágostul-járgányostul elveszíti egy kakasviadalon. A gyógyulás reményében inkább látogassunk el Ketut Lyerhez, az agg sámánhoz, aki potom 200 dollárért bármilyen rontásnak hadat üzen, sőt, a dedikált Eat Pray Love könyvét is megmutatja.

Mészkőkórház – Pamukkale, Törökország

Bármerre járunk is a török Riviérán, nincs olyan utazási iroda, amelynek kirakatában ne díszelegne ott a „vatta város”, Pamukkale. A gyógyító erejű forrás legendája egészen II. Euménosz pergamoni király korába nyúlik vissza. Amikor az uralkodó lánya váratlanul megbetegedett, és az ország leghíresebb doktorai  sem tudták meggyógyítani, a  király jutalmat ajánlott annak, aki kiűzi a kórt imádott gyermekéből. Egy agg orvos javaslatára a királylány ellátogatott a közeli hegyekbe, ahol megfürdött a varázspatakban, ivott annak vizéből, majd csodák csodájára meggyógyult. II. Euménosz ezután egész várost emelt a hegyoldalra, kiépített fürdőkkel, és Hierapolisznak, azaz Szent Városnak nevezte. Ám miután manapság már nem csak uralkodók és kiváltságosok élvezhetik a mágikus mészkőmedencék ölelését, a Pamukkalét tápláló vízforrás képtelen táplálni azokat, és turisták tömegeinek „hála” a hófehér kövek is elszíneződtek. Amikor pedig török tudósok arra az elkeserítő számításra jutottak, hogy a forrás alig fél évszázadon belül tejesen kiapadhat, a kormány óvintézkedéseket vezetett be: az elmúlt szezonok során Pamukkáléban csak kijelölt útvonalon lehetett közlekedni, csak bizonyos medencékben lehetett fürödni, és szigorúan tilos „mészkavicsokat” vinni a rokonoknak szuvenír gyanánt. Pamukkale nem egyedülálló, véletlenül pont Magyarországon is található egy hasonló természeti képződmény, mégpedig Egerszalókon. Sajnos az egerszalóki forrás hasznosítása erősen kérdőjeles, annak ellenére, hogy komoly állami pénzt fektettek az oda épült fürdőbe és szállodába.

A zene, az kell – éneklő edények Tibetben

Pataky Zsolt

Bár manapság már minden valamirevaló lemezbolt kínál „lelki jóga” cédéket, az ősi keleti kultúrákban a hanggal gyógyításnak több ezeréves hagyománya van. A tibeti éneklő edények gyógyításmechanizmusában az a legizgalmasabb, hogy egyszerűen nem írható le a nyugati orvoslás egzakt módszereivel. Éppen ezért sokan pusztán tradícióként gondolnak rá, azonban legalább ennyien transzcendens hatásokkal magyarázzák a hangok erejét. A hívőknek nincs szükségük leletekre, szertifikációkra, hiszen gondolkodásuk szerint az embert – legyen egészséges, vagy beteg – a maga kiismerhetetlen létezése határozza meg. A hangtálak Tibet, Nepál, India és Kína vallási szertartásainak alapvető kellékei, míg a hétköznapok során tányérként használják őket a szerzetesek. A Tibetben árusított edények a mai napig hét különböző fém ötvözetéből készülnek, melyek közül mindegyik egy-egy bolygót szimbolizál. Az arany, ezüst, réz, vas, ón, ólom és higany gondoskodnak a hangtál zengésének egyedülálló harmóniájáról. És bár az éneklő edényekhez Magyarországon is hozzájuthatunk, a hozzájuk tartozó imádságokat csak egy tibeti zarándokút során ismerhetjük meg: minden kalapácsütéshez külön mantra tartozik. A török népdalgyűjtésekből kiindulva Bartók Béla biztosan remek népdalfüzért állított volna elő belőlük.

Van, aki hidegen szereti – Nyers diéta Floridában

A nyerskoszt-mánia első körben a jógikat és hippiket érte utol, majd begyűrűzött Hollywoodba is, míg végül a természetgyógyászok és holisztikus guruk receptkönyveiben kötött ki. A Demi Moore nevével – és talán még inkább testével – fémjelzett életmód szerelmeseinek ma már arra sincs szükségük, hogy példaképük mintájára makrobiotikus zöldségeket aprító „szakácsot” fogadjanak, elég, ha ellátogatnak Floridába, Hammock Beach-re. Itt ugyanis egy 8 ezer láb méretű komplexum invitálja őket a vegánok, a nyulak és más rágcsálók számára oly élvezetes koszt világába. És bár a salátalevelek, spirulniakoktélok, algapástétomok és spenótturmixok bizonyára lenyűgözőek, ha valaki mégis menekülőre fogná, azzal egy minden létező luxussal felszerelt spa feledteti el a hétnapi hideg élelem okozta kínokat. A kérdésre, hogy miért kellene egészen Floridáig utaznunk, ha nyers krumplit szeretnénk csócsálni, prózai választ kapunk: a szálloda medencéje közvetlen az óceán szomszédságában csábít lubickolásra, a partján pedig kedvünkre szocializálódhatunk a többi egészségtudatos vendéggel. És mi még azt hittük, elég, ha csatlakozunk az „I eat raw food and I like it” (Nyers koszton élek, és imádom) csoporthoz a Facebookon.

A Kabbala ereje – Csodarabbik sírjai Izraelben

Stiller Ákos

Aki azt hiszi, hogy nem kell személyesen vörös fonal vadászatra indulnia Izraelbe, hiszen a Kabbala Központ immáron Magyarországon is megnyitotta kapuit, az óriásit téved. A kabbbalisták szerint ugyanis ha valaki ellátogat Rachel sírhelyéhez – amely történetesen egy politikai viták középpontjában álló területen áll –, gyakorlatilag nem is egy veszedelmes túrára, hanem egy boldogabb következő életre fizettünk be. Persze ha valakit nem kecsegtet annyira a remek reinkarnáció lehetősége, hogy ezért kockára tegye jelenlegi életét, az is talál magának gyógyító erejű kabbalista zarándokhelyet. Cfát Izrael egyik legizgalmasabb történelmi múlttal bíró városa: itt született meg a zsidó miszticizmus legfőbb könyve, a Zohar, a legendás ókori csodarabbi, Simon Bar Johai tollából. A II. században élt bölcs éveken át bujkált egy közeli barlangban az őt üldöző rómaiak elől, és a legenda szerint minden napkeltekor mélyen a homokba ásta magát, hogy ne leljenek rá, majd napnyugtakor előbújt, hogy folytassa nagy művét, a Zóhárt. Mára nem csupán a rabbi barlangjának, de az itt született műnek is mágikus erőt tulajdonítanak: a Ragyogás Könyvében minden szó kozmikus erővel bír, és – mint a bibliai történetek misztikus magyarázatai – a lelki sebekre is gyógyírt nyújtanak.